Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

49 Elnök: Csendet kérek, szíveskedjenek a hallgatók leülni í $ egymást nem zavarni. Eötvös: De a hipothesisek nem is idáig terjednek, hanem, mennek tovább. A mellen a felhám czafat okban lóg le. Nem engedik meg hogy ez a rothadás következése, hanem azt mondják a bonczoló orvosok január 4-iki véleményükben, hogy forró vizzel is leöntethetett a bulla; arra azonban, hogy csakugyan leöntetett-e, nincsenek adatok, nincsenek kórboncztani jelek. Azt mondják deczember 7-én az exhumáló orvosok, hogy a körmök hiányoznak, de a bonczolók azt állítják, hogy jun. 18., 19. és 20. napjain azok megvoltak; minthogy pedig ezen idő alatt a körmök nem rothadhattak el és mégis hiányzanak, előáll a hypothesis: ellopták; de hogy ki és miért s mikor lopta el, hogy a sirt kiásták-e, erre nincsenek adatok. A ruha azonossága kiderült, az anya, a nénje, a testvére vallomásaiból; konstatálta az egész falu, hogy azonos, de ezt elfogadni nem lehet. De hogy lehetett ez elől kitérni? Elővesznek egy hipothesist a ládafiából; itt van a hullacsempészet, az idegen hulla felöltöztetése. Az agy csokoládé szinü és folyós állományt képez, amint ez, ha jól emlékszem a látleletben mondatik és az agy, mikor elfűrészelték a koponyát, tényleg kiömlött, ez pedig a nagy fokú rothadás következménye. Előállanak a bonczoló orvosok és állítják, hogy itt agylob lehetett jelen; ekkor pedig agyvérbőség jött elő és hol vérbőség van, ott gyors a rothadás; de hogy a lob tényleg meg lett volna, nem tudják bebizonyítani, nem is keresték, mert itt mind a három bonczoló orvos elmondta, hogy a dura matert és a pia matert egymástól el nem választották, ezek beszüremkedéseit nem vizsgálták, nem konstatálták s csak annyit mondanak, hogy az agykér kevésbé be van szűrődve; igaz, hogy a hipothesisek hadserege ellen a tudomány positiv érveivel harczolni nem lehet és nagyon szomorú állapotban is volna a hulla azonosságának a kérdése, ha nem rendelkeznénk más tudománynyal, mint amely a bonczoló orvosok látleletében és véleményében foglaltatik. A körmök hiányáról volt már szerencsém megemlékezni. A bonczoló orvosok azt mondják, hogy látták, de bemetszéssel nem constatálták. Deczember 7-én nem volt köröm, de hogy ki által, mikor és miért lett volna ellopva, senki sem állítja, senki nem bizonyítja, üres hipothezis az egész, mert a sir, amelyben az a szerencsétlen hulla volt, ép és sértetlen volt junius 20-ától deczember 2-ig, mindenféle dudvás füvek tenyésztek azon s voltak azok közt olyanok is, amelyek egy méternyi gyökereket is vertek, hozzá tehát nem fértek, a szomszéd sirt sem ásták fel, hogy a föld alatt juthattak volna hozzá f a koporsót helyettesítő ferslag is meg volt érintetlenül és hatan le is tették reá a hitet, hogy ahhoz a sirhoz senki sem nyúlt és nem is nyúlhatott. — Hova lettek a körmök, a hipothezis csak nem ette meg azokat; azok a körmök csak nem lehettek meg junius 23-án sem, mert a 19-ik század utolsó felében csodák nem történnek; és ha történnek is a babonás nép közt, de a trvszék csodák létezésében nem hihet. A ruhák foltjai! ezek is fontos érvet képeznek amellett, hogy a hulla nagyon régi lehetett ; lehetett legalább 6—12 hetes. Emiitettem már, előbb, hogy minő foltokat találtak a ruhákon, ezt constatálják dr. Fellettár, dr. Belky és dr. Glück szakértők, Mihálkovics, Belky és Scheuthauer szakértő urak itt a törvényszék előtt; elnök ő nagyságának adott feleleteikből kitetszik, hogy csak hosszú rothadási idő után történhetik az, hogy a ruhába ruganyos rostok tapadjanak, hogy csak több heti, pár hónapi rothadás után haladhat ennyire a hulla feloszlása, hogy a ruganyos rostok felszínre jöjjenek és az irhán keresztül a környező ruhába tapasztódjanak; de ama körülmény is, hogy a ruhán a huliarothadásból zsiradék és felhám-czafatok, irha-részek és finom pehelyszőrök találtattak, igazolják azt, hogy a hulla, amelyről ezek a ruhák levétettek, több héten és hónapon át tartó rothadásban volt. Az adipocera jeleniéte is constatáltatott az exhumáló orvosok és szakértők által. A hulla elkülönítési jegyzőkönyv 2 és 7 alatti pontjában fel van véve, hogy a lapoczkán adipocera jelenléte constatáltatott. Az exhumáló szakértők által is felvétetett a látleletben, nogy az arcz részein, az ug/nevezett pofarészeken adipocera volt jelen. — Ezen feltevésnek megfelelt aoaa leirás is, mely a bonczoló orvosok látleletében van, hogy t. i. beesett az arcz, mert a mint dr. Belky és társai véleményében fel van említve, csak az adipocera képződésnek megkezdése alkalmával történik az, hogy a lágyrészek beesnek és besüppednek. Végre az izomrészek rózsaszinüsége az, ami tévútra vezette a bonczoló orvosokat, akik azt hitték, hogy ez jele annak, hogy a hulla friss, vagy amint dr. Trajtler ur mondta, mintha csak az ágyból vették volna ki, s mint aminőt megszoktunk az ágyban látni, holott az legalább az európai szakférfiak szerint és a tudomány-egyetemi szakférfiak véleménye szerint is az izomrész rózsaszínű volta, speczialis jelensége a vizi hullák azon neménél, amely maczerált hullának neveztetik. Mindezek együttvéve kétségtelen bizonyságra emelik azt, hogy ezen hulla legalább hat, de esetleg 11 — 12 hétig, szóval azon idő alatt lehetett vizben, amely Solymosi Eszter eltűnése és a hulla feltalálása között lefolyt, amely alatt e hulla volt, s ezen időnek legalább túlnyomó részét, de valószínűleg az egészet vizben töltötte. Szórói-szóra akként van formulázva; egyébiránt a tudományegyetem szakértőinek véleménye is és e véleménynyel nem ellenkezik a közegészségügyi tanács véleménye sem, amely elég nagy naivitással csak annyit mond, hogy miután nem ismerjük azon körülményeket, amelyek az egyén halála és a hulla feltalálása közt lefolytak, ennél fogva nem mondhatjuk meg stb., elismerem, hogy e mondásban nagy bölcseség rejlik, csakhogy hozzáteszem, hogy ha én tudnám, vagy ha a tek. kir. törvényszék tudná azon körülményeket, amelyek Solymosi Eszter eltűnése és a hulla feltalálása közt naprólnapra történtek, akkor sem a tudományegyetem professoraihoz, sem a közegészségügyi tanácshoz nem fordultunk volna jó tanácsért, mert e nélkül is tudnók, hogy mi történt és mi a rejtély nyitja. Igaz, hogy a ruhák azonossága felől nehéz volt a kitérés. A ruha azonossága! Hiszen a mivelt nemzetek különböző bíróságai előtt előfordult azonossági eseteknek minden ezerje közül 999 ily esetben a ruha azonosságából történik a felismerés és ebből mondja ki a biró az identitást. A ruha azonosságát nem lehetett kétségbe vonni itt sem, és még is agnoskálás alkalmával ki lett találva a mód, hogyan lehet ezt idegen hullának monduni, noha a ruhája Eszteré volt. Feltaláltatott a hullacsempészet, a hullausztatás theoriája; de hogy lélektanilag hogyan volt az lehetséges, hogy az azonosság annyi kétségtelen jele és bizonyítéka daczára, hogyan juthatott valakinek eszébe, hogy hullacsempészet forog fenn, arról később fogok mély tisztelettel szólani. Most csak azt jegyzem meg, hogy a magánvádló azt feleli a hulla azonossága vagy nem azonosságára nézve, hogy Solymosi Eszter ruhája egy idegen hullán volt és igy ez nem bizonyít semmit; sőt azt mondja a magánvádló ur, hogy tény — igy jegyeztem fel azt hiszem nem hibásan, — hogy a hullán talált ruha Eszter hullájáról való, mi szintén a gyilkosságot bizonyítja, tehát azt mondja: tény. Már t. magánvádló ur, ha valaki ténynek állit oly dolgot, melyet sem maga nem látott, sem senkitől nem hallott és amelyre nézve objektiv bizonyíték nincs, és amelyet nem tud támogatni semmivel, akkor elhiszem, hogy fenn foroghat gyilkosság, de különben nem. Miért tény ez ? hogy lehet az ilyen állítást világba kilökni bizonyiték nélkül? Ki látta, hogy azon ruha Solymosi Eszter testéről vétetett le, mely különböző volt a dadai hullától ? Ki látta, midőn megölték ? Ki látta elejétől az egész dolgot. Van arra csak egyetlen bizonyiték? Nincs és nem is fog lenni, és igy eredmény sem lesz, hogy valaki azt állithassa, hogy tény, hogy azon ruha Solymosi Eszter testéről vétetett ahhoz nagyon sok bizonyiték kell. annyi, amennyinek milliárdnyi részét sem képezi önnek egyszerű állítása; tudni kellene, hol volt a hulla, amelyről a ruha levétetett, ki vette le, ki adta át, és öltöztette a dadai hullára, hol történt az öltöztetés stb. Ezek azok, amiket tudni kellene és amelyek nélkül az egész nem egyéb, mint üres beszéd, e nélkül nem fog találni a magánvádlósíur biróságot az országban soha, mely ezt ténynek fogadja el. Van azonban egy körülmény, amire a magánvádló ur figyelmét felhívom, noha ugy látszik, azzal nem törődik semmit. Ugy látom, hogy ő a tudomány által nyújtott, bizonyítékokat hajlandó semmibe sem venni, nevezetesen ajánlom figyelmébe, hogy a vizben levő hulla egészen másként rothad el, mint a földben levő hulla. Ha Solymosi Eszter teste a földben volt és a ruha rajta lett volna, nemcsak azon foltok lennének láthatók a ruhán, hanem többek és másfélék. Ezért ajánlom, vegye figyelembe nemcsak azt, amit itt a kir. egyetem szakértői mondanak, ami10