Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

25 Legyen az felmentő vagy marasztaló, egyik párt mindig gáncsolni fogja azt, de ha egyszersmind igazságos le3z, akkor el fog némulni csakhamar a gáncs és meg fog hajolni mindenki az igazság előtt, mert az igazság nem fél az ócsárlástól, de a dicséretekre sem szorult. Az elnök az ülést reggel 8V2 órakor megnyitván felhívja Jnnger, Lustig és Braun Ábráhám védőjét dr. Székely Miksa ügyvédet védbeszéde előterjesztésére. V. Dr. Székely Miksa védő beszéde. Tekintetes kir. törvényszék! A tek. főügyészség részéről felmentési indítvány tétetvén, én a tek. kir. törvényszék becses türelmét védenczeim Junger, Lustig, Braun Ábrahám részére, ha mégis kikérem, történik ez azért, mert nemcsak annak kimutatása czélora, hogy védenczeim büntetlenek, hanem főleg az, hogyha mindazt elkövették volna is, ami rólok állíttatik, még csak elővizsgálat sem lett volna elleuök elrendelhető, nemhogy 13 hónapi fogságot kellett volna elszenvedniük. Scharf Móricz vallomásának védenczeimre vonatkozó része következő volt: »Mialatt a meghalt leányt öltöztették, kijött hozzájok a templomból az előpitvarba négy zsidó, névszerint Junger, Lusztig, Braun Ábráhám és Weiszstein és ezek körülállták a leányt mialatt öltöztették.« Ez a tényállás Scharf Móricz előadása szerint, sem több, sem kevesebb. A büntető törvény 69. §-a következőket mondja védenczeimre vonatkozólag : Bűnrészes az, a ki a bűntett elkövetését szándékosan előmozdítja, vagy könnyít, vagy annak előmozdítására vagy könnyebbitésére mást reá bir. Kétféleképen történhetik valamely bűntett, elkövetésének előmozditása vagy könnyítése: cselekvés vagy mulasztás által. Ha bűntény elkövettetett volna, aminthogy el nem követtetett, mit cselekedtek Junger és társai annak előmozdítására? Abszolúte semmit, mert hiszen még — a mint Scharf Móricz vallja — ki sem jöttek a templomból mialatt az állítólagos gyilkosság megtörtént, hanem csak azutáu, mialatt a leányt felöltöztették. Ha tehát még az is bizonyittatott volna, hogy szándékosan maradtak a templomban, jöttek ki az előpitvarba, szándékosan voltak jelen a felöltöztetésnél és állották körül a megölt leány holttestét, ez nem cselekvés, nem a gyilkossági bűncselekmény, de még a felöltöztetés cselekményének sem előmozditása vagy könnyítése. De vájjon mulasztás által elkövetett előmozditás-e ? Mulasztás által csak akkor lehet büntettet elkövetni, vagy előmozdítani, ha valaki a bűnös cselekmény elkövetését bizonyos cselekmény által elháríthatta volna, de nem tette, és annak elhárítására jogilag is köteles volt. Semmivel sincs igazolva, hogy védenczeim, ha bűntény elkövettetett volna is, amint hogy el nem követtetett — tudtak volna arról, hogy az elkövettetik. Hiszen Scharf Móricz még azt sem vallja, hogy a templom beiső ajtaja nyitva volt-e; nincs tehát még gyanuok sem az egyetértésre, de ha tudták volna is, hogy bűntény elkövettetik, amennyiben a felöltöztetésnéli jelenlét és körülálláson kivül egyébbel bozzá nem járultak, nem lett volna elővizsgálat ellenök elrendelhető, mert jogilag nem lettek volna kötelesek a bűntény elkövetését elhárítani. A házfelügyelő, kinek kötelessége a kaput éjjelre bezárni, és azt elmulasztja, tudva, hogy tolvajok akarnak bejutni, bűnsegéd ; ha szándékosan elmulasztja a kaput bezárni, és a tolvajok a lopást elkövették anélkül, hogy tudott volna a tolvajok szándáról, nem az. Ha azonban egy lakó tudva azt, hogy valakinél a házban lopni akarnak, hazajövet a kaput nyitva találja, nem figyelmezteti a házfelügyelőt, hogy a kaput nyitva hagyta, nem szép tettet követ ugyan el, de nem büntethető, mert nem áll kötelességében a mulasztást elhárítani. A gyógyszerész, ki szándékosan nyitva felejti a mérget tartalmazó dobozt, tudva, hogy valaki, mást meg akar mérgezni, bűnsegéd. Ha azonban a gyógyszertárba ellátogató egyén tudomással bir arról, hogy valaki egy másikat meg akar mérgezni, és a nyitva felejtett doboz bezárását nem eszközli, vagy eszközölteti, ha az illető ez által a- méreghez jutott és megmérgezte azt, akit akart, — erkölcsileg inegvetendőleg cselekedett, de nem bűnrészes. Csakis egy esetben kötelez mindenkit a büntető törvény a bűntény megakadályozására — a felségsértés esetében megszabván, hogy a felsőbbségnek, ha tudomást nyer róla valaki, jelentés teendő oly időben, midőn a felségsértés még megakadályozható. A büntető törvény nagy tudomáuyu szerzőjének Csemegi Károlynak indokolása, mely forrása a törvénynek, következőket mondja: »Az egyetértés a tettesekkel, ha ehhez semmi egyéb nem járul, tehát csupán annak a tudása, hogy valamely bűntett elkövetése czéloztatik, nem büntetendő. Ez erkölcsi szempontból csak kivételes és igy a törvényben különösen meghatározott esetekben érdemel figyelmet; mert a bűntett megakadályozása csak kivételes esetekben tétetik a magánember kötelességévé. Ha tehát ez nem akadályozza meg a büntettet, habár tudja, hogy az el fog követtetni, sőt habár helyben is hagyja és örül a következő tettnek, ez önmagában még törvénysértés nem levén, a mulasztás ezen esetben részességét — negativ segítést, nem állapit meg. De még ha nem is mondaná ezt ki a büntetőtörvény, az esetben sem lehetett volna az elővizsgálatot elrendelni védenczeim ellen. Maga a vádhatározat következőleg indokolja védenczeim bünrészességét; az által, hogy a hivek távoztával, igaz ok nélkül visszamaradtak a templomban és ekkép Scwarcz Salamon és társaival egyetértve Solyniosi Eszter megölése aldalmával a templomban jelen voltak, és ezen magatartásukkal tettleg hozzájárultak Schwarcz Salamon és társai bűnös elhatározása fokozásához, jelenlétük által bátrabb és bizosabb fellépésre ösztönözvén őket — Solymosi Eszternek előre megfontolt szándékkal való megölését szándékosan eiőmozditották. Mi volna e szerint a büntető cselekmény? Az, hogy igaz ok nélkül a templomban visszamaradtak ? Hogy a templomban jelen voltak ? Hogy jelenlétük által tettleg hozzá járultak Schwarcz és társai bűnös elhatározása fokozásához ? Hogy jelenlétök által bátrabb és biztosabb fellépésre ösztönözték őket ? Hogyan ? Az érzelmek felköltése, valakinek puszta jelenléte által büurészességet állapit meg? Hiszen akkor, ha valaki előre elhatározván magát a bűntett elkövetésére, vetélytársa láttára szeretőjét meggyilkolja, a vetélytárs, ki minden igaz ok nélkül viszszainaradt, ki a nő megölése alkalmával jelen volt, és ezen magatartása által tettleg hozzájárult a bűnös elhatározása fokozásához, jelenléte által bátrabb és biztosabb fellépésre ösztönözvén őt, — a nőnek előre megfontolt szándékkal való megölésében bűnrészes volna! Mert itt ép oly jogosan lehetne mondani, hogy »igaz ok nélkül visszamaradván« ekkép a bűnössel egyetértett, mint azt a vádhatározat védenczeimre nézve állitja. Bűntelen embert, nem sujt a büntetőtörvény, de nem is szorul annak segélyére. Yédeuczeimnek nincs szükségük arra hivatkozniok, hogy az erkölcstelen tett nem büntethető, mert még azt sem követték el. Ami más körülmények közt felette ártalmas, az ellenség igazolta védenczeimnél azt, ami részökről mindennemű ténykedést kizár, hogy t. i. ott sem voltak, ahol az állítólagos bűntett elkövettetett. Jungernek ellensége Weiszstein; rokonságban vannak ugyan, de annyira összetűznek, hogy Weiszstein nem megy el Junger leánya lakadalmára sem, mely 1882. februárban tartatott. A fogház megfosztja mindkettőt szabadságától; azon perczben még, midőn elfogatnak ellenséges viszonyban vannak. Ok ketten volnának közös elhatározásban a bűntett szándékos előmozdítására? Junger e tisztes agg következnék ezenkívül még két emberrel, kik műveltség, kvalifikáczió tekintetében alatta állanak, kikkel alig beszélt? 0 mozdítaná elő négy oly embernek bűntettét, kiket akkor látott életében először ? Feuerman Herman, Klein József, Römer Jakab igazolja különben, hogy 11 órakor ment haza az O-Faluba. Lusztignak ellensége Wertheimer Farkas, egy közös kis üzlet lebonyolításán vesznek össze. Wertheimer a kérdéses szombati napon, néhány lépéssel előre megy és látja maga után jönni Lusztigot, akkor, a midőn haza megy 11 órakor délelőtt. A jó barátra nem emlékszik az ember, de az ellenséget nem feledi és igy emlékszik Wertheimer ezen különben mellékes körülményre. Ha barátja lett volna Lusztignak, ma talán ő is ennek sorsát osztaná, mert könnyen megtörténhetett volna, hogy együtt töltik Werheimernél 11 órától az időt és tanúságtétele, miként Taubé, vizsgálati fogolylyá tette. Brauin Abráhámnak esküdt ellensége Grosz Márton. Mint Grosz erkölcsi bizonyítványa tanúsítja, veszekedő természetű, el van határozva, hogy megveri védenczemet egy lakkiüritési ügy miatt. Szombaton april l-ére tervezi annak véghezvitelét. Ma reggel kérdezősködik Braun kis fiánál, hogy hol van