Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

I. Melléklet TISZA-ESZLAR r-ílili számához. RUS8U : Mit mondott magának V Tanú: Csak annyit mondott, hogy Solymosiné leánya elveszett, talán az kiáltott. Mondtam: van még félmeszely vajam, talán azt kérték. Ennyit mondtam Bátorinénak, mikor mondta, hogy talán Solymosiné leánya volt. Azt gondoltam, hogy azon kis vajért jött valaki, mikor éppen teknőztem. Elnök: Azon napon volt az, mikor a leány elveszett, vagy máskor ? Tanú: Azon napon volt. Elnök: Bátori Zsófi azt állítja, hogy ő volt ott, Bátoriné pedig keddi napot emiitett. Tanú: Én Bátoriné szemébe is megmondom, hogy ő jött, mikor a tekuőnél voltam és mikor mondta, hogy talán Solymosiné leáuya kiáltott, azt mondtam: van fél meszely vajam, azt kérték. Azt sem tudom milyen volt az a lány, sohasem láttam. Szeyffert: A kihallgatási jegyzőkönyv szerint azt mondta, hogy tompa kiáltást hallott, mintha föld alól jönne. Tanú: Nem emlékszem, csak annyit, tudok amit már elmondtam egyszer. Többet nem tudok mondani, ezt sem tudtam volna, ha más nem jött volna kérdezni. Szeyffert: Ki lett hallgatva a községi elöljáróság által is T.-Eszláron, akkor máskép mondta. Tanú: Nem emlékszem már, régen volt; halálos beteg voltam, oly sokáig nem tarthattam az eszemben. Szeyffert : Mikor mult évi májusban magát a községi elöljáróság kihallgatta, egyebet nem mondott, minthogy Bátoriné mondta magának, hogy a leányt a zsidók ölték meg. Tanú : Akkor is igy mondtam. Szeyffert: Solymosi Esztért ismerte-e ? Tanú: Nem, azt sem tudom milyen nagy volt. Szeyffert: Tehát nem ismerte ? Tanú: Nem ismertem sohasem. » Heumanu: Mióta lakik Eszláron ? Tanú: 14 évóta

; Heumann; Az O faluban, közvetlen szomszédságában Újfalunak. Tauu: Igen. Heumann: De az öreg Solymosiuét ismerte ? Tanú: Azt sem ismertem, csak mióta kérdésben vau Solymosi Eszter dolga. Heumann: Van tehát egy itt lakó asszony is, ki nem ismerte Solymosinét, nem nagy csoda tehát ha Scharf József nem ismerte. (Lengyel János bevezettetik) Elnök: Lengyel Istvánné a maga édes anyja ? (Igen) Született T.-Eszláron 15 éves volt a mult év márczius havában! (Igen) Római catbolikus , nőtlen. Tauuskodol egy nagyon fontos ügyben a kir. t. szék előtt; miot tanúnak kötelességed a tiszta igazságot mondanod el. Felelj arra a kérdésre, hogy Scharf Józsefné gyakran járatos volt-e hozzátok ? Tauu : Igen is gyakran. Eluök: Solymosi Eszter eltüueséről hallottál-e ? Tauu: Igen. Elnök: Ezen elveszést megelőzőleg is járt hozzátok Scharfaé ? Tanú: Néha beszélgetésben is, néha dolgában is. Elnök: Te jelen voltál többször ezen beszélgetés alkalmával ? Tauu: Igenis. Elnök : És mióta eltűnt Solymosi Eszter, nem tünt fel ez a beszéd Scharfnénak ? Tanú: Foggatózott többször édes anyámnál, hogy igazán hallott é a kiáltást, vagy sem, mikor e népek beszélni kezdtek. Elnök: Nos mit telelt erre édes anyád? Tanú: Hogy hallotta. Elnök: És milyen kiáltást emiitett édes anyád ? Tanú: Csak segélykiáltást, de nem tudta, hogy ki kiáltott és honnan kiáltott. Elnök: Hát milyen segély kiáltást ? Hogy beszélte azt el édes anyád? Tanú; Nekem nem beszélte el, csak Scharfnénak, hogy tompa kiáltást. Elnök: Milyen értelme volt annak? Tanú; Segélykiáltás. Eluök : Hát hogyan mondta ? Tanú: Ugy mondta édes anyám, hogy nem értette ki egészen, hogy mit kiáltottak. Elnök: Továbbá elmondta azt is édes anyád, hogy mely időben történt ez a kiáltás ? Tanú: Igenis. Elnök; Es mit mondott Scharfnénak, hogy mikor volt ? Tanú: Déli időben. Délben. Elnök; De mely napról tett emlitést édes anyád ? Tanú: Szombaton. Elnök : Melyik szombaton ? Tauu : Virágvasárnap előtt való szombaton. Elnök : Mikor Solymosi Eszter eltűnt, azután Scharfné gyakrabban járt hozzátok, mint az előtt ? Tanú : Gyakrabban bejött, mert szeretett tudakozódni, vagy hallani valamit. Elnök : Hát Lengyel Istvánné! nem egészen egyezik meg ' magának és fiának az előadása Mert azt állítja a fia, hogy a segélykiáltásra vonatkozólag, maga Scharfné előtt délelőtti, vagy közel délutáni óráról beszélt. Lengyelné; Arról én ő vele nem beszéltem, én tőlem nem kérdezte. Én ugy mondtam Bátorinénak, hogy én jobban be tudom előtte bizonyítani. Elnök: Nem is arról van szó. Lengyelné: Én délután mondom, ha százszor ide hívnak is. Elnök: O csak az elbeszélésről tanúskodik, amely maga és Scharfné között folyt. Lengyelné: Én neki nem is beszéltem. Elnök: Nem neki, hanem Scharfnénak. Tehát a mellett marad, hogy esteli órákban hallotta? Lengyelné: Igen, azt az egy kiáltást. Egyebet nem tudok, ha tudnék mondanám. Azt seJudnám, ha Bátoriné oda nem jött volna teknőt kérni. Szeyffert: Máskor is megtörtént, hogy valaki kiáltott a ház előtt, hogy jöjjön ki ? Tanú : Bejöhet oda aki akar, nincs ott záros kapu; azért nem mentem ki, mert nincs becsukva, hát jöjjön be, ha akar. Elnök : De ki sem szólt ? Tanú: Nem, mert négykézláb tapasztottam, fel sem álltam. Eötvös: Mennyi idős ez a fiu? Lengyel János: Annyi idős, mint Scharf Móricz. Eötvös: Mikor született? Lengyelné; 14 éve, hogy itt lakunk, ő jobban tudja, mikor született, én nem tudok olvasni. Leugyel János: 1867 márczius 7-én. Elnök; 16 éves; tavaly márczius 7 én 15 éves volt. Lengyel János: Van még egy cseléd köztünk olyan idős. Urban, Stharf és én egy idősök vagyunk. Eötvös: Azt mondotta: midőn a népek beszélni kezdtek. Mit beszéltek a népek ? Lengyel János: Azt a kiáltást, hogy anyámra ráfogták-e, vagy igazán történt. Eötvös: Azt, amit a nép beszélt, honnan tudta? Lengyel János: Édesapám megmondta Bátorinénak. Eötvös: Bátorinénak édesanyád mondta; hát a nép honnan tudta? Lengyel János: Bátoriné mondta a többi népnek. Eötvös : Édesanyádtól is hallottad ezt a beszélgetést? Lengyel János: Igenis, midőn Scharfnéuak beszélte. Friedman: Mit mond már most arra, az anyja, hogy fia máskép beszél ? Már most melyik az igaz, amit a fiu mond vagy az, amit az édesanyja mond ? Két tanú különbözőt vallván, szükségessé válik a szembesítés. Russu biró : Édesanyja is ugy adta elő a kihallgatás alkalmával. Lengyel János tanú: Lehet, hogy édesanyám elfelejtette. Bevezetik özv. Fekete Jánosné tanút, szül. Krámer Borbála sz. Berczelen, 61 éves, róm, kath., özvegy gyermekes, napszámos. Elnök: Figyelmeztetem a való igazság bemondására, hogy arra jó lélekkel a hitet letehesse. Mult esztendő húsvét előtt mikor volt gyónni ? Tanú ; Virág szombatján. Elnök : A templomba mikor ment? Tanú: Azt már nem tudom. Elnök: De hogy mikor jött ki ? Tanú: Tizenegy órakor. Elnök: És az utja merre vezetett magának ? Tanú: Az Újfaluba. Elnök: El kellett haladnia a zsidó templom mellett? Tanú : Igenis el.