Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

10-kén bár megkísérelhette a templomba menni, de akkor is beteg volt, ez esetben alibije feltétlenül igazolva van. Ha tekin­tetes törvényszék szükségesnek vélné, de csak is azon esetben, kérem Szabolcsi (Weinstein) Miksa nevü egyén beidézését és e körülményre való kihallgatását; valamint — szintén csak ha szükségesnek találná a tek. törvényszék — Horváth Mártonnak, kit Heumann társam előterjeszteni szives volt. Szabolcsi (Wein­stein) Miksának a lakását nem tudom ugyan, de miután nálam gyakran megfordul, a tek. törvényszék rendeletére elő fogom állítani. Groszman: Szabad legyen egy megjegyzést tennem. Bary vizsgáló biró ur maga akar tanúskodni arról, hogy 13-án ő lá­tott engem Szüszman Jakabnál; mert jöttek ki ott valamit vizs­gálni, keresni, s akkor mikor elbocsátott maga mondta, hogy ő 13-kán látott Szüszmannál. Elnök: Klein Ignáczné! (Bejön). Klein Ignáczné született Schvarcz Háni, született Ábrányban, 36 éves, férje Klein Ignácz. A mult esztendő junius hónapjának bizonyos napjaira nézve ki­hallgattatott, bogy a férje hol volt akkor. Tudna-e maga arról számolni, hogy junius hónapban férje hol volt ? Elnök (Klein Ignáczhoz); Vigyázzon magára, oly mulatsá­gosnak találja a dolgot! Klein Ignáczné: Tudok elszámolni. A tanyákra vagy To­kajba ment reggelenként s este haza jött, mert szegények va­gyunk. Elnök: Mivel szokott férje foglalkozni ? Tanu: Aprólékos árukat, gyűrűket, gyermekjátékokat ado­gat el. Elnök: Tehát férje gyűrűkkel, gyermekjátékokkal kereske­dik, s kijár a tanyákra s a szomszédságba, de meghálni nem szokott máshol, hanem minden nap haza jön, s igy mult év ju­nius havában is — azt mondja — reggel elment s este haza jött. Tanu: Haza jött mindig. Elnök: De az állíttatik, hogy junius hónap közepe táján, 2 napon át nem volt odahaza férje. Tanu: Mindig odahaza volt, erre bizonyságom is van. Elnök: Kiket tudna bizonyságul felhozni? Tanu: Azokat, akikkel laktam, Csuha Ferencz feleségestől, meg Nagy Miksa és Nagy István. Ezek a szomszédban laknak, kint volt a taliga s nem volt elkerítve az udvar. Elnök: Csuha Ferencz és felesége épen nem tanúskodtak arról, hogy férje mindig otthon hált volna. Tanu: Mindig oda haza hált, csak reggel elment, este haza jött. Elnök: Azt állítják Csuha Ferencz és felesége, hogy a maga férje távol is volt. Hiszen Nyiregyházára is jött. Tanu: A szegény ember reggel elment szekéren és este hazajött. Elnök: De mindkét tanu azt állítja, Csuha és felesége, hogy egy reggel elindult hazulról és csak másnap reggel jött vissza. Tanu: Éjszaka hazajött, arra van bizonyságom kettő. Elnök: Ki az a bizonyság ? Klein Ignácz: Feuerman Herman és Piliczki. Éjjeli őrök voltak az Újfaluban; mikor beszállottak az Ófaluban és én átmentem Rosenberghez a liszttel. Elnök : Feuerman Herman és még ki ? Klein; Piliczki az öreg. Elnök: Másik neve, hogy van ? Egy hang a vádlottak padjáról: János Klein: Éjjeli őrök voltak. Elnök: Ezen két tanúnak a kihallgatása kivántatik e? Szeyffert: Miután mentő körülményre nézve történik reájuk hivatkozás, részemről nem ellenzem. Eötvös (Kleinhoz): Határozottan kívánja a kihallgatást, mert én szükségesnek nem tartom ? Klein: Akkor nem kívánom. Elnök: Gyáni Gábor ! (Bejön). Mint tanu állván a kir. törvényszék előtt, .figyelmeztetem a lelkiismeretes igazságnak előadására, bogy arra aztán a hitet jó lélekkel letehesse. Szü­letett Eszláron 52 éves, ref. családos? Tanu: Igen! Elnök: Hivatkozás történt magára Grosz Márton által, mint átellenes szomszédjára. Ugy lakik maga vele szemben? Tanu: Igen. Elnök: Mert Grosz Márton magával igazolja, hogy a mult esztendő nyár folyamában ő beteg volt, és hogy huzamosabb ideig volt beteg. Tud-e erről valamit és ennek idejéről? Tanu: Nem tudok semmit a betegségéről. Elnök: Egyátalában nem látta őt betegnek sem? Tanu: Nem tudok róla semmit. Elnök: Hát járt maga át hozzá ? Tanu: Nem jártam. Elnök: Hát maga felől lehetett azért beteg ? Tanu: Lehetett, nem tudok felőle semmit. Az otthon levőktől tudom, a feleségétől, hogy nincs oda haza. Elnök: Tehát a feleségétől hallott ennyit, hogy nincs oda haza. Tanu: Igen, hogy Debreczenben volt. Elnök: Mikor? Tanu: Nem jegyeztem meg, csak hogy akkor volt. Elnök: NyárbaD. Tanu: Tavaly nyárban, mikor ez a dolog történt. Elnök: Ez a vizsgálat ? Hiszen ez hosszasan folyt, nem­csak nyáron. Tanu: Pünkösd hetiben volt. Elnök: Hát maga hallotta a feleségétől? Tanu: Nálam mondta a házamnál, hogy a íérje Debre­czenben volt. Elnök: Groszné, tud maga erről ? Groszné: Igen, be is vallottam Bary vizsgálóbiró urnák. Grosz Márton: Egy szót kérnék ettől az embertől. Eluök: Szólhat. Grosz M.: Jut-e eszébe, hogy mikor az a nagy lárma történt Eszláron, zsidók voltak ott és verekedtek. Akkor nem voltam én otthon ugy-e? Tanu: Arról sem tudok semmit, csak arról tudok, hogy a feleségétől hallottam, hogy nem volt oda haza, de hogy hoi járt azt én nem tudom. Groszné: De akkor volt ez. Következik Gyáni Gáborné, szül. Szeley Zsuzsána tanu kihallgatása, ki az elnök által történt szokásos figyelmeztetés után az általános kérdésekre előadja, hogy született Eszláron, 44 éves, reform, férjes nő. Groszéknak szomszédja volt mult évi Szent-György naptól fogva, de egymáshoz nem jártak. Elnök; Hallott-e mult évben valamit Grosz Mártonnak hosszabb ideig tartott betegségéről? Tanu: Nem hallottam soha semmi betegségről. Elnök: Grosz felesége nem járt magához? Tanu: Nem járt csak később; de betegségről nem szólt. Elnök: Hallott-e valamit beszélni Grosznétól, hogy . férje Debreczenbe utazott volna? Tauu: Igen azt hallottam. Őrni akartam a malomban, neki is őrni valója volt, hát őretett velem és akkor mondta, nincs idehaza az ura Debreczenbe van. Elnök: Grosz! maga hivatkozott ezen tanura? Grosz: Ezen két tanura én nem hivatkoztam. Midőn elfogtak, csütörtökön, a mint Tisza-Lökről visszahoztak Eszlárra, akkor a börtönben az ajtó hasadáson láttam, hogy felhitta a vizsgáló biró ur Nagy Istvánt és azokat, kik most megjelentek a Kállay ő méltóságának udvarán. Hogy mit tettek velük; kita­nították, vagy betanították, nem tudom; de csütörtökön történt ezen tanuk felhívása, az én feladásom nélkül. Hogy pénteken mi történt, azt sem tudom, én fel nem adtam ezeket, most Ónody és a katbolikus pap és Egressi Nagy László és a vizs­gáló biró és Pap József és Farkas Gábor, ezek hatan kisérték az udvarra. Hogy ott mit tettek, azt nem tudom. Én csak azokra a tanukra hivatkozom, azon pár szolgálóra és ha ők elfelejtették, az izraeliták bizonyosan tudják. Groszné tanu : Alásan instálom én jelen voltam a községháza udvarában lefogva, mikor ezeket a tanukat itt felhivatta a tek vizsgálóbiró ur és kimondom kérem, hogy azt mondta, hogy te csak azt mond, hogy magas volt a sövény nem láttál keresztül, a Nagy Istvánnak meg azt mondta, hogy majd ráteritem arra a tyuk­ászra a lepedőt. Eötvös: Ki czitálta oda ? Gyáni Gábor tanu: Nagy István nem is volt ott Eötvös: Hát kik voltak ott a Kállay udvarában? Gyáni Gábor tanu: Nem tudunk mi arról seramit. Grosz vádlott; Én ezt azért neveztem akkor, mert nem is figyelmeztettek arra, hogy miért fogtak el és miért mentsem magam. Csak péntek este, mikor már el akart vinui, mondtam, hogy ne vigyenek, mert én kimutatom magam és akkor, lett volna 18 tanu is, kik határozottan bevallották volna a betegsé-

Next

/
Thumbnails
Contents