Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

15-dik: szám. II. Melléklet . Ugyancsak Scharf Móricz szemeinek megvizsgálására Dr. Flegmán Miksa törvényszéki orvos, Dr. Baruch Mór szemész és Dr. Jósa András közkórházi főorvos, mint szakértők megidéz­tetnek. Szeyffert: Fentartom magamnak a határozat ellen a jog­orvoslatot. (Elnök az ülést félórára felfüggeszti.) (Szünet után). Bevezetik Jármy Jenő szolgabírót 48 éves, született Lasko­doD, családos. Elnök: Kérem előadni azt, hogy bejelentetett-e és mikor Eszlárról Solymosi Eszternek az eltűnése? Tanu: Bejelentetett m. év april 3-án. Elnök : Kijelentette be ? Tanu: Maga az anya. Elnök: És szolgabíró ur micsoda intézkedéseket tett ? Tanu: Én akkor az alispáni hivatalhoz körözés végett be­terjesztettem. hogy körözzék a leányt. Elnök: Egyéb nyomozatot nem eszközölt? Tanu : Semmit. Elnök: Később azután volt-e az anya ismét jelentkezni nála ? Tanu: Volt, május hó — gondolom — negyedikén. Elnök: Arra azután minő intézkedést tett? Tanu: Az előnyomozatot hatodikán megtartottam, mert azt mondta, hogy egy kis zsidó fiu beszélte volna a libapász­tornak, hogy az ő leányát a zsidók a templomban ölték meg, ennek következtében az előnyomozatot megtartottam. Elnök: Maga szolgabíró ur tartotta meg, vagy megtar­tatta ? Tanu: Először az elöljáróság, mig én ki nem mentem ; Hato­dikán 10 órakor ott voltam és én is hallgattam ki 3—4 tanút és akkor azután be is küldtem a tek. kir. ügyészséghez. Elnök : Egyéb tudomása nincs e dologban semmi ? Tanu: Nekem nincsen semmi. Szeyffert: A vizsgálati adatok szerint Solymosiné már ápril 4-éu gyanúját fejezte ki a zsidók ellen. Tanu: Nálam nem. Szejffert: Nem szólt semmit? Tanu: Csak annyit mondott, hogy eltűnt a leánya. Szejffert: Tehát nem mondta azt, hogy gyanúja van a zsidókra ? Tanu; Még akkor nem, csak május 4-én. Szejffert: Szolgabíró ur azt mondta volna, hogy ez kép­telenség. Tanu: Igen mondott ő olyat akkor szegény, amint eszembe jut, hogy gyanúja volna neki, talán a zsidókra. En azt mond­tam akkor reá, hogy jó asszony, hogy gondolhat ilyet, ilyen nem történhet mai nap. Szeyffert: Miként indokolta ő ezen gyanúját? Tanu: Semmivel sem indokolta, csak annyit mondott, hogy neki a zsidókra van gyanúja. Szej ffert: Nem tetszett kérdezni, hogy honnan meriti ezen gyanúját? Tanu: Nem. Szejffert: Azután saját személyében nem tett szolgabíró ur nyomozásokat arra nézve, hogy ama hir, miszerint Solymosi Eszter a templomban megöletett volna, miként érkezett oda? Tanu : Ez a kis zsidó fiu beszédje folytán keletkezett, amit ott a czimboráiuak beszélt, és igy jött azután tudomására a közönségnek. Elnök : A magyar kir. belügyminisztérium rendőri köröz­vényében az eltűnt egyének közt felemlittetik, hogy Solymosi Jánosné tisza-eszlári lakosnak ápril elsején 9 és 10 órakor 15 éves leánya eltűnt. Ezen 9 és 10 óra az alispánhoz ön által felterjesztett jelentésben is felemlittetik, 9 és 10 óra közt. Hon­nan vette a szolgabíró ur ezt a kifejezést körözvényében? Tanu: Az anyjának előadásából. Elnök: Özvegy Solymosi Jánosné tisza-eszlári lakosnak f. évi ápril elsején 9 és 10 óra közt 15 éves alább leirt termetű leányka elveszett. Azután következik a leirás. Ezt a szolgabiró úr az anyának bemondása folytán irta be. Tanu: Az anya bemondása folytán tettem a körözvényt és a jelentést. Elnök: Mert későbben tünt el a leány nem 9—10 óra közt. SolymosinéAlásan instálom nem emlékszem már arra, mit mondtam, mikor oda voltam. .TISZA-ESZLAK« Szeyffert ; (Solymosinéhoz.) Maga a szolgabiró urnái mind­járt ápril 4-én gyanúját fejezte ki a zsidók ellen. Mondja mire alapította ezen gyanúját ? Solymosiné: Seharf József beszédére. Szejffert: Az. öreg Scharf József beszédjére. Solymosiné: Igen. Szeyffert : (Olvasva.) Esztert a zsidók emésztették el; ezt | hallottam ápril 2-kán először, de nem tudom kitől hallottam. Hanem azt biztosan állitom, hogy nem Huri Andrásuétól. Ez az első előadása: Magyarázza meg azt nekem, hogy szeptember 6-án miért nem jutott az eszébe, hogy kitől hallotta? Solymosiné: Ne mélóztassék elmémen az ilyenekben csu­dálkozni. Már az is csoda, hogy az elmém meg vau; mert sok­szor vagyok olyan, hogy nem tudom vagyok-e a világon vagy sem, Szejffert: Nem csudálkozom, hisz érzem és értem za­varát; hanem mégis különös, hogy akkor nem uevezte meg, kitől hallotta. Ez olyan fontos hir volt még is, hogy alig lehet­séges arra nem emlékezni. Hiszen ha tjukja elvész és ha va­laki nyomára vezet, bizonyosan emlékeznék arra, aki ezt meg­mondta, annyival inkább arra, ha valaki leányának nyomára utasítja. Különben a tárgyalásnál azt mondta, hogy éjjel az Isten súgta meg magának. Solymosiné: Engedelmet, mindjárt reggel küldtem a fia­mat keresni a sirt, mert az Isten adta belém, hogy az éjszaka gyermekemet megölték. Ezt pedig nekem még egy lélek sem mondta más, mint Seharf József, ki nekem mondta ezt a példát. Heuman (Jármihoz): Szolgabiró ur! Hát ön nem vett fel jegyzőkönyvet Solymosi Jánosné előadásáról? Jármy Jenő: Nem. Heuman: Solymosiné valamivel többet mondott. Ő nemcsak azt mondta, hogy leánya eltűnt, hanem azt is, hogy gyanúja volt, hogy tilos uton tünt el, enyésztetett el. Már ez olyan, me­lyet sok más tekintetben is figyelembe kellett volna venni. Mi­után Írásbeli felvétel nem volt, kérem, legyen szíves elmondani hogy miként ,történt a bejelentés. Tanu: Én azt már elmondtam. Heuman : Nem tetszett elmondani, sem azt, hogy milyen szóval, sem hogy milyen czélból jelentette be. Tanu: Bejelentette, hogy elveszett a leány. Heuman : Akkor minden esetre megkérdezte a körülmé­nyek felől is. Tauu : Én azt most meg nem mondhatom körülményesen hogy 13 hónappal ezelőtt mit beszéltem. Én iktatókönyvbe a panaszt felvettem és ennek alapján intézkedtem. Heuman : Tehát Írásban lett felveve a panasz. Mi lett felvéve az iktatókönyvbe ? Tauu: Az, hogy Solymosiné jelenti, hogy 15 éves leánya elveszett. Heuman ; Én ebből azt következtetem, hogy Solymosiné akkor nem is nyilatkozott e tárgyban bővebben ? Tauu: Ha nekem ápril 3-án jelentette volna a nyomozást, mindenesetre megtartottam volna. Heuman : Tehát szolgabiró ur azt állítja, hogy Solymosiué nem is jelenteit egyebet, minthogy leánya elveszett. Eötvös : Emlékszik-e a tek. szolgabiró ur arra, hogy azon állítása, hogy a leány valószínűleg a zsidók révén veszett el nem fektetett súlyt ? Tanu: Nem értettem a kérdést. Eötvös ; Miután Solymosiné emiitette, hogy neki az a gya­núja van, hogy a zsidók révén veszett el a leány, ebből azt kell következtetnem, hogy erre nézve azért nem rendelt hivatalos nyomozást, mivel erre nem fektetett súlyt. Egyébiránt a tek. szolgabiró ur jelentése később úgyis fel fog olvastatni. Szeyffert ; A szolgabiró ur megesketését uem hozom indít­ványba, miután ő úgyis hivatalos eskü alatt vallott. Eluök: A védelem részéről nincs megjegyzés (uincs.) Bevezettetik ezután Fogel Ansel, ki a bullacsempászetben való bűnrészességgel van vádolva és azon tanuk, kik az alibijét igazolják. Popovics Vasil, Borka Yasil és Hrfca Yasil tutajosok az orosz tolmács közvetitésével összhangzóan azt valják, hogy Yogel Ausel a kérdéses időben állandóan velük volt a tutajo­kon, sehol maga ki nem szállott és senki mással iieru érint­kezett. Ezután a vizsgálati iratok közzül azok olvastattak fel, melyek a nyomozás megkezdésére a helyszíni szemlékre vonat­koznak. Friedman : Mielőtt megkezdetnék az irományok felolva­sása, constatálni kivánom, hogy a mai ülés folyama alatt is

Next

/
Thumbnails
Contents