Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)
VII. Fejezet. Térképhálók - 3. Egyenes-szögü háló 1 64r - 4. Mercator-féle háló , ...
68 E háló jellemző sajátságai a következők: 1. Hosszúsági vonalai egyenközüek, miért is csak az Egyenlitőn oly nagyok a fokok, mint a minőknek arányosan lenniök kell. 2. A szélességi fokok az Egyenlitőtől távolodva arányosan nagyobbodnak. Ezért, s a hosszúsági vonalak egyenközüsége miatt, az ezen hálóba rajzolt térkép csak az Egyenlitő környékén lesz megközelítőleg pontos. A sarkak felé mind nagyobb-nagyobb az eltérés az eredetitől. 8. Mivel e hálót igen nagy területeknek kis arányban ábrázolására használjuk, azért a hosszúsági és szélességivonalakat csak 10 fokról 10 fokra mérjük és huzzuk meg. A szélességi fokokat az Egyenlitőtől északra és délre számozzuk, a hosszúsági fokokat pedig az északi oldalon Ferrotól keletre, a délin nyugatra. A szélességi fokok az Egyenlitőtől a sarkak felé a következő arány *) szerint nagyobbodnak : 1 : 10 : 20 : 80 : 40 : 50 : 60 : 70 : 80 : 90 = = 1 :10. 5 : 21. 5 : 83 : 45 : 57. 5 : 80. 5 : 94 : 108 : 122. H Azaz: ha 10 hosszúsági fok nagyságát az Egyenlítőn pld. 1 cm. (= 10 mm.)-nek vesszük akkor: a 0—10°-ra eső szélességi tér 10. r, mj m. » 10—20 » » » 11. 5 » » 20—30 » » » »13 » 30—40 » » » » 15 » 40—50 » » » » 17.3 » az 50—60 » » » - » 20. 5 » a 60—70 » » » » 24 » 70—80 » » » » 28 » » 80—90 » » » » 32 5 » hosszú fog lenni. Szóval: minden következő szélességi fok oly arányban lesz nagyobb az őt megelőzőnél, mint a mint a milyarányvan e számtani haladvány egyes tagjai között: 0. 5, 1, 1. 5, 2, 2. 5, 3, 3. 5, 4, 4. 5, 5, hol minden következő mennyiség 0. 5-el nagyobb az előzőnél. Például rajzunkban 10 hosszúsági fokot az Egyenlitőn 5 mm. hosszúnak vettünk, következőleg : Ez arány nem teljesen pontos de az iskola czéljának megfelel. A teljesen pontos arány kiszámítására szolgáló képletet az oktató használatára ide igtatjuk, mely is a következő: y = 2., n, ; s. r. log tg. (45-{-\(p). Ez egyenletben r a Föld sugara (859.,, 2 földr. mfd.). <p pedig a kérdéses szélességnek megfelelő szög. (Bővebben Petzval O.: A csillagászat elemei. 341, s köv. lapokon.)
