Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 24. §. Egyszerű torkolat Egyszerű torkolat dünákkal

55 mondjuk Azon tavat pedig, melynél sem a hozzá-, sem az elfolyás nem látható álló-tónak nevezzük. Vannak olyan tavak is, melyeknél a hozzáfolyás látható, de az elfolyás nem, s a melyeknél a viz mennyisége sem nem növekszik, sem nem fogy. Ennek oka az, hogy a hozzáfolyás és a láthatatlan uton való elfolyás, vagy a viznek elpárolgása egyensúlyban tartják egymást. Ilyen pl. a Kaspi tó, s az Arai tó Ázsiában. Helyzetük szerint a tavak alföldiek, felföldiek, hegységeik és alpesiek lehetnek. Nevezetesebb tavak: a Balaton, hazánkban (a Dunán túli kerületben); továbbá: a Ladoga, Onega tavak (Oroszország északnyugati vidékén), a Wenern, Wettern tavak (Svédország délnyugati környékén), a genfi, zürichi, bodeni tavak (Svájczban), a Lago Maggiore, Como, Garda tavak (Olaszország északján), stb. Egyébként a tavak általában jótékony hatással vannak környékök időjárási viszonyaira, részint nagy elpárolgásuk, részint hüsitő befolyásuk által. A fönnebbi rajzok egyike a világ legnevezetesebb szigetét, Angliát ábrázolja, másika pedig a világ legnagyobb tavát, a K a s p i t, melyet épen nagysága miatt tengernek is neveznek. Azon helyet, hol a folyó a tengerbe ömlik, az illető folyó torkolatának mondjuk. Ha valamely folyó minden elszélesedés, vagy szétágazás nélkül ömlik a tengerbe, azt mondjuk : egyszerűen torkollik. Kis folyók rendesen egyszerű torkolattal birnak, de nagyobbaknál is előfordul ez, különösen magas partokon. Ilyen egyszerű torkolata van pl.: a Loire- nak (Francziaország nyugati partján), aDuero-, Ebro-és Quadiana-nak (a pyrenaei félszigeten), a T i b e r i s - nek (az apennini félsziget nyugati partján). a Var dar-nak (a balkáni félsziget déli részén), stb. Ha a folyó a tengerhez közel alföldön folyik át, s ha ala24. §. Egyszerű torkolat. Egyszerű torkolat dünákkal.