Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 20. §. Tengerpart

49 A főfolyónak egész kifejlődését, forrásától torkolatáig, mellékfolyóival együtt folyórendszernek nevezzük, azon földterületeket, országokat pedig, melyek vizeikkel mintegy adóznak a főfolyónak, azaz a melyekről ez összeszedi mellékfolyóit, folyóvidéknek. A folyóvidék különféle földterületeknek egy fő közlekedési úthoz tartozását jelenti, ezért ismerése nagyon fontos. A Duna folyórendszeréhez tartoznak : az 1

11 e r, a L e c h, az Isar, az I n n, az E n n s, a L a j t h a, a Rába, a Dráva, a Száva, a Morava, a T i m o k, az Isker, stb. (a jobb oldalon); az Altmühl, a Naab, a Regen, a Morva (March), a Vág, a Garam, az Ipoly, a Tisza, a Temes, a Krassó, a Sil, az Olt, a Dimbovicza, a Jalomicza, a Szeret, aPrut, stb. (a b a 1 oldalon) és mellékvizeik. Folyóvidékét pedig a bádeni nagyherczegség, Württemberg királyság, Bajorország, Alsó-és Felső-Ausztria. Morvaország, Tirol, Stájerország, Karinthia, Krajna, a magyar korona tartományai, Bosznia, Szerbia, Bulgária, Oláhország, Moldva és Bukovina alkotják. Mit tesz tehát ezek szerint: Elba-rendszer és Elba-vidék, Rajna rendszer és Rajna-vidék? Keresd föl a vizválasztót a Duna és a Rajna között; a Visztula és Odera közt; a Rhone és a Szajna között. 20. §. Homokpad. JDünák. Alacsony part. Tengernek nevezzük azon óriási, folytonos víztömeget, mely a száraz földeket körülveszi, melybe a száraz föld folyóvizei ömlenek, s mely a Föld fölületének mintegy négyötödét borítja. Ha a száraz földek szélei távol vannak egymástól, ugy hogy a tenger hosszában és széltében több száz mérföldnyire terjed, akkor az ilyen tengert Óceánnak, vagy világtengernek nevezzük. Ha pedig a tenger keskenyen terjed el, ugy hogy a környező száraz földek mintegy körülfogják, s tömege emezekéhez képest kicsiny, akkor beltengernek mondjuk. Világ-