Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 16. §. Különféle folyóvizek ...

43 Müveit országokban a forgalom közvetítői a vasutak. Mivel ezeknél a vágányok szakadatlan sik fölületet igényelnek, azért a mélyedéseket betöltik, a hegyek oldalait bemetszik, lehordják, vagy átfúrják, a folyókat áthidalják, a tavakba, vagy tengerekbe töltéseket építenek. így keletkeznek aztán az a 1 a gu t a k, vagy tunnelek, aviaductok, abemetszések, stb. Minél virágzóbb ipara és kereskedelme van valamely országnak, annál sűrűbben van vasutakkal behálózva. Aránylag legtöbb vasút van Belgiumban és Hollandiában. Hazai vasutaink összesen körülbelül 8,800 km. hosszú vonalat képeznek, a mi hazánk terjedelméhez képest aránytalanul kevés. A mély utak nagyobbára hegyes vidékeken fordulnak elő, s kevéssé alkalmasak a közlekedésre, mivel esős vagy havas időben majdnem járhatatlanok. A töltéseket sikságokon, különösen alacsony partu folyók közelében találjuk. Amannak rajzolásánál a vonalkák hegyes végét befelé, emennél kifelé fordítjuk. Rajzold csak ugy szemmérték szerint szülőfölded vasutvonalát, s tedd mellé az illető helységeket is. A folyóvíz a sik réteken fölszivárog, a tavakból ered, a forrásokból fakad, a jegesek alól kitör. Forrásnak mondjuk, a hol a viz a földből önkénytesen, mintegy bugyogva fölfakad. Ez kezdete a folyóviznek. A viz természetében fekszik, hogy mindig az alacsonyabb, mélyebb helyeket keresi föl, tehát mindig lefelé folyik. A forrásból közvetetlenül kifolyó vizet csermelynek nevezzük. Ha több csermely egy nagyobb tömegű folyóvizet képez, ez p a t a k nevet visel. Es több pataknak egyesülése folyót alkot. A vizbőség és a kifejlődés, vagy hosszúság (Lásd IV. Fej. Villás torkolat. Folyó.