Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

5 rendszeresen elsajátítsa a térképek megértését és — mert e tárgyat lehetetlen nem gyakorlati módon kezelni — valamely földterület képének értelmes vázolását. Mivel nézetünk az, hogy a növendéket a középiskola legalsó osztályaiban kell a térképek megértésére vezetni, azért módszerünk a rajzolás legegyszerűbb elemeiből indul ki, s azokat fokozatos egymásutánban tárja az értelem elé. Ezen egyszerű elemek, vagy jegyek azonban bizonyos földrajzi fogalmakkal vannak összekapcsolva, s igy a térkép-vázolás abc-jével együtt szaporodnak azon ismeretek, melyek a későbbi oktatásra okvetetlenül szükségesek. A növendék a jegyek utánrajzolásával megtanulja a térképet olvasni és megérteni, s a továbbhaladással fokozatosan nő a tantárgy érdekessége, a mi pedig mai földrajzi oktatásunkról — különösen az alsóbb osztályokban — épén nem mondható. Természetes, hogy itt is, mint mindenütt, az oktató ügyszeretetétől sok függ. A fölvett gyakorlatot az oktató maga rajzolja föl a táblára, s ne csak e könyv példáit vegye elő, hanem figyelmeztesse a tanulókat, hogy keressék ki és rajzolják le az illető gyakorlatra vonatkozó példákat kézi térképeikről, s rajzukat mindig hasonlítsák össze a mintával. Ezen összehasonlítás apránkint sok oly dolgot világossá fog tenni a tanulók előtt, a melyeknek előadására az oktatónak ideje és alkalma nincsen. Ha a gyakorlatot ismételik, a tanulók soha se vegyék elő kézi térképeiket, hanem véssék emlékezetükbe azokat ép ugy, mint többi tantárgyaikat^ hogy aztán később a térkép eleven képzeléséből felelni tudjanak, s képesek legyenek a kérdezett tárgyat főbb vonásaiban le is rajzolni. Időkímélés tekintetéből a tanulók irónnal rajzoljanak és pedig lehető egyszerűen. A vizeket kék, a hegyeket barna, az alföldeket zöld, a határokat pedig bármily más szinü irónnal jelöljék. Megjegyezni óhajtjuk még, hogy munkánknál, az emiitett művönkivül Gí. A. v. Klöden »Kleine Schulgeographie«, Dr. G. Guthe »Lehrbuch der Geographie«, Dr. Hunfalvy J. »Földrajz«, s »Eg és Föld«, és Petzval 0. »A csillagászat elemei« czímü munkáját használtuk. Budapest, 1880. márcziusban. Zák R. József.