Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

V. Fejezet. A szög - 4. §. Harántos (transversalis) tagozódás - 5. §. Villás (divergens) tagozódás

81 síksággal. Télben, a Nap alacsony állásánál, sugarai hegyes szög alatt esnek a Földre. Azon folyóvizekről, melyek hegyes szög alatt ömlenek egymásba, azt mondjuk, hogy villát képeznek. Szülőföldeden függőlegesen vagy villásan találkoznak egymással a folyók ? 4. § I I Fogerincz j 1 j r • Mellékgerinczek. Hegységcsomók. Harántos (transversalis) tagozódás. Ha valamely hegységben a főgerinczhez — mely rendesen nagyobb magassága által tűnik ki — több m e 1 1 é kg e r i n c z, vagy oldalág csatlakozik, s ha e mellékgerinczek a főgerinczhez függőlegesen sorakoznak, akkor e tagozódást harántosnak, vagy transversalisnak nevezzük. Az igy tagozott hegységek hatása a közlekedésre ép oly hátrányos, mint az egyenközüen tagozódottaké. (Lásd IV. Fej. 3. §.) Azon pontot pedig, hol egy-egy mellékágnak a főgerinczhez csatlakozása történik, hegységcsomónak, vagy hegységtönknek mondjuk. Ilyen transversalis tagozódással birnak hazánkban, de csak kicsinyben : ra Morva Kárpátok, a nyitrai hegyek, a Magyar Erez hegység, s az Erdélyi Alpok (Erdély délkeleti határán). Nagyban található e harántos tagozódás a Pyrenaeekben és az Alpokban. Ez utóbbiakban kitűnő hegységcsomó a Szent Gott h ár d csoport. 5. Villás (divergens) tagozódás. Ha a mellekágak a főgerinczhez hegyes szög alatt csatlakoznak, vagy ha emez hegyes szögben szétágazik, akkor a tagozódást villásnak, vagy divergensnek nevezzük. E tagozódás az előbbihez hasonló befolyást gyakorol az oldalain lakó népek egymással közlekedésére.