Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

IV. Fejezet. Az egyenes vonal - 5. §. Hosszúsági mértékek

26 részről szélesedő medrével és szétágazásaival az alsófolyásra emlékeztet. Ezen kívül még a felsőfolyásnak erős esés a sajátja, a mi a középső- és alsófoiyásnál fokonkint csökken, sőt ez utóbbinál a folyást egész lassú hömpölygés váltja föl. A két utóbbi rész épen csekélyebb esése, s a kellő vizbőség folytán a hajózásra kedvező, mig az első csak a tutajozást tűri meg. A Duna 370 mérföldnyi (2.800 km.) hosszú fejlődését tekintve, felsőfolyása Regensburgig, középsőfolyása Regensburgtól Orsováig, s alsófolyása Orsovától torkolatáig tart. Esése mig hazánkon átfolyik (Pozsonytól Orsováig) 92 méter, azaz medrének feneke Orsovánál enynyivel esik alacsonyabban, mint Pozsonynál. Mélysége 16—22 m. között váltakozik. Tiszánk hossza 180 mfd. (1.365 km.) Hazai folyóink nagyobb részénél (Tisza, Maros, Körösök, Szamos, Vág, stb.) csak felső- és alsófolyást különböztethetünk meg. Rajzold a Tisza, Száva, Dráva, Szamos, Maros, Bodrog, Vág, Graram folyók főirányát föltünőbb kanyarulataikkal, s add okát az eltéréseknek. Hasonlóan járj el a Rajna-, Szajna-, Volga-, Odera-, Elba-, Visztulával, s másokkal. 10 cm. = 1 dm. Valamely hosszúságnak megmérésére a Métert

1) használjuk. Ennek tizedrészét deciméternek, századrészét centiméternek, ezredrészét milliméternek nevezzük. Nagyobb hosszúságok, (pl. utak) megmérésére a kilométert (ezer méter), vagy a földrajzi mérföldet használjuk. A mértékeket latin kis betűkkel jelöljük, tehát: km. = kilométer, m. = méter, dm. = deciméter, cm. = centiméter, mm. = milliméter. o. l = 10 mm. = I cm. = 5 cm. = V, dm 9 1 km. = 5 1 3 06 öl. lm. = 3.07 láb. 1 cm. = 4.4.3 vonal. 1 mm. = 5.19 pont. 1 dm. — 3.69 hüvelyk. 1 mérföld = 7.42 km. 1 öl = 1.94 m. 1 láb = 3.24 dm. 1 hüvelyk = "2 70 cm. 1 vonal — 2.25 mm. 1 pont = O.18 mm