Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)
III Fejezet. A pont, a karika, s a vonás - 1. §. Pont-vonásos vonal - 2. §. Különféle községek , ....
16 III. FEJEDET. A pont, a karika, s a vonás. 1. 8. Pont-vonás os vonal. Ha pontokkal és vonáskákkal, egymással váltakozva, vonalat rajzolunk, ezt szintén határok jelölésére használjuk, mint a pontozott és vonásozott vonalat. (Lásd I. Fej. 4. §. és II. Fej. 4. §.) De ezzel az országok határait jelöljük. Országnak nevezzük azon földterületet, melynek lakosai ugyanazon törvények és önálló, független kormányzás alatt élnek. Ha például a Magyar Királyság térképét rajzolnók, az egész birodalomnak határát pont-vonásos Vonallal, a társországok (Horvát- és Tótország, s Dalmátia) határát vonásozott vonallal, s a megyék határait pontozott vonallal kellene jelölnünk. 2- §• e O ® © 1. 2. 3 4. 5. Azon községeket, melyeknek lakossága túlnyomóan földmüveléssel és baromtenyésztéssel foglalozík, faluknak nevezzük. Ezeket a térképen az 1.) alatti jegygyei jelöljük. A faluk általában rendetlenül vannak épitve. A lakóházak mellett vannak a gazdasági épületek, (mint: istállók, szinek, ólak, stb.) és a veteményes kertek. Ezért az utczák nem lehetnek szabályozottak. Az olyan községeket, hol a lakosság részben földmüveléssel, részben kézművességgel (kőműves, ács, asztalos, stb.), sőt némi kereskedéssel is foglalkozik, s a hol már vásárokat is tartanak, mezővárosoknak nevezzük. Ezeknek jegye a térképen a 2.) alatti, nagyobbra rajzolt pont. A mezővárosok már csinosabbak, itt-ott még emeletes házak is vannak bennük, s utczáik rendezettebbek. Azon községeket, melyekben nagyobbára kézművesek, iparosok. kereskedők, hivatalnokok laknak, városoknak nevezzük. Ezek már nagy és szép épületekkel, nagyobb iskolákkal, kikövezett, rendben tartott utczákkal dicsekednek, s egyszersmind a műveltségnek fontos székhelyei és terjesztői gyanánt szolgálnak.