Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

II. Fejezet. A vonás - 5. § Szántóföld - 6. §. Mocsár

IS ny ok elkülönítésére alkalmazzuk. Tartománynak nevezzük azon földterületet, melynek lakosai nem saját, önálló kormányzás alatt élnek, hanem más országnak alárendelve vannak. Ha például Magyarország térképét rajzoljuk, Horvátországnak a tulajdonképi Magyarország felé eső határát vonásozott vonallal jelöljük. Határold el egymástól e hegyeket és községeket: * * * 5. §. Iliit Sül! Szántóföld. Sok apró vonáska sűrűen egymás mellé rajzolva szántóföldet jelöl. A szántóföldeken teremnek mindazon gabnanemüek

r melyek az emberek életének föntartására szükségesek. Ha tehát valamely község határának térképén sok szántóföldet látunk, következtethetjük, hogy ott sok gabonát termesztenek és hogy azon község lakói gazdagok, mivel a gabonát nagy áron veszik meg ott, hol nem terem. Mondd meg miért van e rajzban a külső határ vonásozott vonallal, a kisebb részek határa pontozott vonallal jelölve? Rajzold pontozott vonalakkal az iskolakert ágyait és jelöld, mintha azok szántóföldek volnának. 6- §• Mocsár. Ha valamely mélyebb helyen a viz sokáig áll, hogy sem el nem folyhat, sem el nem párologhat, akkor a földet maga körül