Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

UTÓSZÓ. Mint 1877. június 1-én kibocsátott előfizetési felhívásomban is kijelentém, azon célból irtam e jelen müvet, hogy azon vádat, miszerint a prot. egyház múltja iránt közönyös s azt megismertetni, ezzel együtt a hazai művelődés történetének is szolgálatot tenni elmulasztja, —legalább a szatmári ref. egyházmegyéről, — melyben hivatalos szolgálatomat kezdettem, — elhárítsam. Művem eredetileg nem lett volna ilyen nagy terjedelmű, de később a munka folyamán ily nagygyá nőtte ki magát, sőt magában foglalta volna a 2-ik részben még a koordináció alkalmával a nagybányai egyházmegyébe keblezett gyülekezetek történetét is; azonban a menynyiben a nevezett gyülekezetek az esperesi úton közlött felhívásom dacára is a kiadás költségeihez nem járultak: 1821-ig levezetett történetüket kénytelen voltam onnan kihagyni. — Midőn művem sajtó alá rendezése csaknem készen volt, egy fölhívást bocsátottam ki a szatmári ref. egyházmegye gyülekezetei, lelkészei, tanítói és elöljáróihoz, fölkérvén őket, hogy művem kiadását tegyék lehetővé s e fölhívásom és magának az egyházmegyei közgyűlésnek is hathatós ajánlása folytán, a nevezettek által 656 frt. Íratott alá s részben már be is fizettetett, a kibocsátott előfizetési iveken pedig 77 frtot kaptam összesen. Majd egy lelkes úrnő Kisdobronyi Isaák Dezsőné született Lekcsei Sulyok Berta úrnő ő nagysága, — kinek úgy saját családi, mint férjének ősei egy háziasságuk s egyházpártfogásuk által tűntek ki, — a kiadási költségek fedezésére 200 o. é. frttal ajándékozott meg. Fogadják mind ő nga, mind a nemes egyházak s lelkes vezetőik az én hálás elismerésem és köszönetemet! Igy bejött és aláíratott tehát művemre öszszesen 933 frt. o. é. Mindenki láthatja, hogy ezen 933