Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

893 esperes, ki itt 1778. dec. 21. meghalt. Ekkor Vetés Szakái Mihályt hivta papul; jött azonban 19) 1778—82. Váczi György, e.-m. ülnök, ki innen Nagy-Arba Ígérkezett. 20) 1782—84. Kassai Sámuel, akadém. pap, ki innen Gyügyére hivatott. 21) 1784—89. Csécsi Nagy János, kit sajnálva bocsátottak el. 22) 1789—90. Zsombok Ketzeli Ferenc. 1790-ben előbb marasztották, később pedig nem, ezen megcsufoltatása miatt igy búcsúzott el a vetésiektől: „Málé legyen kenyeretek, Kikaparó feleségtek , Csonka-bonka gyermeketek, Gyalázatos temetésiek." Ezen szavaiért az e.-m. konzisztórium arra büntette, hogy a vetési presbitériumot az elibe irt formula szerint Kaszonyi András e.-m. ülnök jelenlétében kövesse meg. 23) 1790—94. Bakos András, ki Wethéssy Ambrussal öszszeháborodván, nem maradt. 24) 1794—95. Kozma Ferenc, ki erkölcstelen élete miatt elmozdittatván, az öreg 23) Szilágyi János szolgált helyette. 25) 1796—1802. Szél György, kit bár kedvelltek, de a rosz fizetés miatt folyton panaszol. 26) 1802—03. Egri Dobray József. 27) 1803—05. Balogh. Pál, ki 1805. márc. 14. Vetésben meghalt. 28) 1805—07. Geczeő István, kit kedvelltek. 29) 1807—10. Kurovszky György. Alatta ns. Uszkay Györgyöt, ki 8 év óta templomkerülő volt, feljelentik a vizitációnak. Valami új irtásáról az egyháznak szintén jelentik, hogy az mihelyt arra való lesz, a pap szénafizetésének felét onnan fogják teljesíteni, felét pedig egyházi közszükségletekre fordítják. 30) Hegymegi Kiss Áron, elébb németi káplán, ki innen Kisnaményba s onnan Botpaládra ment, hol mint egyházmegyei főjegyző 1834. febr. 4. meghalt. (Lásd az irók közt.) 31) 1815— 1817. Győry József. 1817-ben panaszolja, hogy Wethéssy Ambrús földesúr cselédeivel reá rohanván, csúfosan megverte. Ezen okból, továbbá többféle rendetlenségek és botrányok miatt, melyeket még az úrvacsorálás alkalmával is elkövettek: nem marad; különben nemsokára meg is halt, s talán a sújos sebek következtében. Megveretésében a papság és a vallás megsértését látván, az 1817. ápr. 30. Szatmárt tartott e.-m. gyűlésen, Szakái Mihály esperes azon indítványt tette, hogy a segédgondnok az egyházmegye nevében inditson keresetet Wethéssy Ambrús