Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

889 80) Vetés. *) I. A községről általában. Vetés Szatmármegyének egy jelentékeny magyar falva, fekszik a Krasznaközön, a Szamos balpartján, Szatmár, Zsadány, Dob és Óvári között. Határába — melyet a Balkány vize délről keresztül foly — bele vannak olvadva Gyülvész és Gelényes puszták. Földe sik és termékeny. Lakosai reformátusok és görög kathólikusok, kik már 1810. templom- és parókhiával birtak; kevés róm. kath. és zsidók. Vetést 1241 előtt Kristóf kómesnek hagyományából a n.-váradi egyház birta; 1241-ben elpusztulván, V. István 1266. Simon kómesnek, András fiának, a Vethésy család egyik ősének adományozza. 1312-ben Kopoz nádor parancsára Péter mestert, Péternek fiát, Ördögnek nevezett Andrást, Györgyöt, az Eudus fiát, mint Andrásnak Myke fiának közel rokonit iktatják bele. 1325-ben Vetés Eudus fiainak jut osztályrészül. 1366-ban Wethéssy Lőrinc, Péter fia, Gelényes nagy részét hozzá foglalja. 1416. és 1420-ban az egészet Wethéssy Jakab és testvére Tamás váradi prépost birják. 1420-ban Csáki István tanúvallást tétet: hogy Wethéssy Jakab vetési jobbágyait a fogságból erőszakosan kiszabadította. 1459. Wethéssy Miklós kir. engedélyt nyer, hogy Vetés mellett a Szamoson hidast állithasson és révbért szedhessen. 1516-ban a Bátlioriak Károlyi István pap magvaszakadtával fölkérik Vetést, de a Wethéssyek ellenállása miatt birtokába nem léphetnek. 1549. Iváncs erdeje Vetéshez tartozónak Ítéltetett. 1552. Szenynyesi Lukács nyer benne részt. 1562-ben Mezőteremi Wethéssy János, Márton, Péter és László, birtokában új kir. adománynyal megerősíttetnek. 1612. Kaszás Bálint egy részt nyer benne malommal; 1616. Pethő István is egy malmot nyer a Szamoson. 1625. Kökényesdy Péter is részjószágot nyer benne a Háború nevű pusztával együtt; de a Wethéssy fi-maradékok ellene mondanak. Ezen Kökényesdy P. 1632. tanúvallatást tétet, hogy Tövis nevű föld nem Szatmár, hanem Vetéshez tartozik. 1650-ben ugyancsak *) Lásd bővebben „A Vetési ref. egyház története" cimű 1875-ben kiadott monográfiámat.