Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

533 rök, tatár, német s magyar hadaktól kelle szenvednie. 1662-ben például a szatmári német várőrség 500 frtnyi kárt tett benne stb. Ezenkívül inség s pestis szintén látogatta. A reformációt előzőleg római kathól. anyaegyház volt. Jelenben a népességnek több mint 2/

3-dát római és gör. kathok teszik, s csak a többi reformált. A reformáció korában Drágffyak birtokában levén, hihetőleg Drágffy Gáspár pártfogása alatt terjedt el benne a reformáció, előbb a lutheri, később a kálvin-féle irányban. Későbbi reform, birtokosai szintén pártfogói voltak benne a ref. egyháznak. A szatmári ref. egyházmegyei levéltár csak 1670 óta emlékszik róla, mely évről több válóperrel találkozunk Jánkról egész a XVIII. század 3-ik tizedéig. Egykor tekintélyes ref. egyház lehetett, a mennyiben Majtis és Hérmánszeg eleitől fogva filiái voltak, — noha 1707-ben külön papja említtetik Majtisnak. 1727. tavaszán Majtis külön is vált tőle; Hérmánszeg szintén kérelmezte az elszakadhatást, mit egy időben meg is nyert. A Hérmánszeg elszakadását nyomban követte a jánki egyház elpusztulása. Széles András beszéli, hogy ő 1811-ben hallotta az akkori jánki plébánustól, — a ki attyával együtt lutheránusból lett pápistává, — hogy a pápista földesúr grf. Barkóczy inspektora Schulz foglalta el a hihetőleg fatornyot és templomot, — melybe rongyos volta miatt kötöttek — s a harangot és adta át a pápistáknak. 1753-ban már Majtisra jártak át a jánkiak istenitiszteletre, s ezzel együtt Nagyszekeres filiájává lőn Jánk, mignem 1765. Majtis anyaegyházzá lévén: hozzácsatoltatott. — Midőn 1753-ban megszűnt létezni a jánki anyaegyház, az úrasztali készletek az egyház ládájával együtt Szakács Mihály jánki lakos kezére bízattak. 1783-ban Majtison a vizitáció alkalmával felnyittatván a jánki egyház ládája, kitűnt: hogy Szakács Mihály a jánki úrasztali készletek közül, egy négy drágakővel ékített ezüst poharat és két ón-tányért eladott. A megmaradt eszközök 1810 körül a majtisi egyház használatában voltak. Ezután mitsem tudunk Jánkról 1823-ig. Ekkor Isaák Gáspár közbevetésére Sz. grf. Barkóczy János egy fundust