Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

511 tátik. A legújabb időben nagy építkezésekbe fogott az egyház; 1875. pedig egyházi magtárt alapított. II. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti események. A XVI. és XVII. századbeli papjairól mit sem tudunk egész 1742-ig, ekkor Györgytelek és Kocsord papja lett 1) Erdődi András. 2) 1750. Liszkay Pál. 3) 1753-tól hihetőleg 1756-ig Harasztkereky György. 4) 1758 , ha előbb nem Tótfalusy Miklós. 5) 1759—62. Hollós András. 6) 1762—67. Selehi János, ki innen Angyalosba Ígérkezett. 7) 1769—72. Kállai János. 1773— 1775. nincs szó György tel ékről a vizitáció irataiban. 8) 1775. tavaszán, ha előbb nem Vida István, ki innen 1776. Kisnaményba Ígérkezett. 9) 1776—79. Makiári Sámuel. 10) 1780—82. Sz. Nagy János. 11) 1782—86. Vida István. 1783-ban Móricz Györgygyei bizonyos almás iránt perelt, mely a györgyteleki papoknak testáltatott; 1787-re csakugyan azért is nem maradt meg; mert a lakosok ezen almást útnak foglalták. 12) 1787—90. Pesti József. 13) 1791—93. Csengeri Pál. 14) 1794—96. vagy talán tovább is Szilágyi András, ki alatt 1795. a tanitói állomás külön választatott. 15) 1800. Gáti Lázár, ki itt 1806-ban meghalt. 16) 1806. Fekete István. 17) 1807 — 1811. Czerte Márton. 18) 1811—12. Horváth Benjámin. 19) 1812—18. Juhász János. 20) 1818—26. Őri József. 21) 1826—42. Szabó Nagy Mihály. 22) 1842—45. Erdei József. 23) 1845—63. Beregszászi Nagy József, ki elmegy öngeségbe esvén öregségére, végéveiben félfizetéssel nyugalmaztatott és helyette Kiss Lajos és Kiss Albert helyettes lelkészek vitték a lelkészi hivatalt. 24) 1863—73. Kiss Albert. Született Botpaládon, tanult Debrecenben, hol esküdt felügyelő is volt. Előbb az esperes káplánja volt, végre s B. N. J. végleges nyugalmazásával rendes lelkészszé választatott. György tel ékről Bagamérba ment az érmelléki traktusba. A tagositás és a lelkészi s tanitói hivatal földdotációja alatta történt, és az építkezésekre az egyházat ő buzditotta. 25) 1873 óta Biké Károly előbb debreceni káplán. III. Tanítók és iskolaügy. 1703-ig anyagyülekezet levén, tanoncait lelkésze tanitá, — majd Géberjénnek levén filiájává, azoknak oda kelle járniok, ha ugyan