Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

465 lica leányt," — kiknek házára 4 legény fegyveres kézzel reáment, & kiket Munkács várába beküldeni a bírónak fejvesztés terhe alatt parancsolta — és talán a gazdatisztet kivéve, hive a r. cath. egyháznak Gyarmaton úgy sem volt. A Tarczali-féle egyházmegyei legrégibb jegyzőkönyv egyes házassági pereket sorol elő Gyarmatról. Jelesül 1670—1724-ig mátkasági elválást 16-ot; válópert 58-at. Ezen 58 válóper egy nagy része azonban 3-szor s 4-szer is fordult meg az egyházmegyi tanács előtt. Az e.-m. jegyzőkönyvek szerint a válás indokai leginkább „desertio, adulterium, impotentia" voltak; de fordul elő elmegyengeség, „epilepsia" és „violentia" is válási indok gyanánt; sőt oly eset is, midőn a férj a tatár által elrabolt neje halálát jelentvén he, új házasság kötésre kér engedélyt, — mire csak a halálesetet igazoló bizonylatok előállítása után nyer Ígéretet. E válóperek egyes indokait tekintve azon alapos gyanúnk van, hogy sokszor az illető válni szándékozó házasfelek az impotentiát, desertiot, violentiát mintegy kölcsönös megegyezés folytán jelentették be indokul; — legalább némely ügynek 4—5-ször való tárgyalása ide mutat. A f.-gyarmati egyház XVTII-ik századbeli élete a békés fejlődés képét viseli. Papjai egyházmegyei ülnökök és esperesek s az egyházat mint nyugodalmas helyet Zoványi György püspök is megdicséri Jeremiás Istvánhoz irott levelében. Mindazáltal hiányok itt is fordultak elő. Ez emiitett század utólsó éveiben pedig egy templomszék-per zavarja fel az egyház békéjét. Nevezetesen 1797. február 28-ikán Kardos György és Kardos Pál panaszol az egyházmegye előtt, hogy noha eleik a gyarmati úrasztalára tovább egy századnál kenyeret adtak, szüleik ön költségükön a templomhoz egy tágas portikust építtettek, ezenkívül mind ő, mind háza népe az ekklához s a belső emberekhez felette sok jóval voltak stb: a konzisztóriumban felszinre került „lézengő bitang csácsogó parasztság" sem neki, sem fiának a templomban széket és ülést nem ad, s a Kardos-széket is öszszetörte. (E.-m. levéltár II. r. I. o. 385. sz.) Az elrendelt vizsgálat azonban nem a panaszlók javára ütött ki. A jelen század a haladásnak még szebb képét nyújtja, 30