Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

451 végett a szatmári ref. egyházmegye — 1877. ápr. gyűlése 37. sz. határzatával — a helyszínére egy küldöttséget nevezett ki. Az iskolának telke nem levén, bérelt helyiségben van. d) Ingóságok. Anyakönyv van 2; 1791. és 1833ban kezdve. Különféle egyházi jegyzőkönyv 3; egyházkerületi jegyzőkönyv és nyomtatvány 26 db. A lelkészi hivatal pecsétje, melynek cimere a zászlós bárány, 1833ból való. e) Ingatlan birtokok, a) Egyházi birtok: Belső telkek stb. 2 h. 363 • öl. Lankaföldek: 2 h. 236 • öl. Nem terményező ter. 2840 • öl. Öszszesen 7900 • öl. b) Lelkészi állomány: Belbirtokban 245 tizedhold. Szántóföld: 19 hold és 500 tizedhold. Kaszáló: 6 h. 500 t.-h. Erdő vagy maradványföld: 8 h. Nem term, ter.: 41 • öl. Öszszesen 38,361 • öl. c) Tanitói állomány: Belbirt.: 791 tizedhold. Szántóföld: 9 h. Kaszáló: 3 h. Erdő vagy marad, föld: 4 h. Nem term ter.: 24 • öl. Öszszesen: 18,794 • öl. — (1875. febr. öszszeirás.) VI. Népesség. 1877: Lelkek száma 355, újházasok sz. 6, szülöttek sz. 10, konfirmáltak sz. 6, halottak sz. 13. Iskolások: tankötelesek 6—12 év közt 29, isk. jár 19, isk. elhagy. 10. 15) Darnó. I. A község és egyházról általában. Fekszik Szatmárvármegyében a Szamos-közön. Egykor szászok lakták s innen Szaksza-Darnónak is nevezik. Termékeny határát árviz járja. 1453-ban felét Újhelyi Péter birja; 1476. a Rozsályi Kunok s a Majtissyak a mellette fekvő Sopsatelke pusztát egymás közt felosztják; 1524. Drágffy János az egész helységet királyi adománynyal kapja; 1569. Mester András és Salgay Bálint benne rész-jószágot nyernek. A XVIII-ik században Kölcsey Sándor s Péchy Anna és néhány köznemes birták; 1810-ben főbirtokosa volt. Kisdobronyi Isaák Gáspár stb. (Szirmay Szatmárvármegye Esm. II. k. 247. lap.) A mohácsi vész után kezdődött polgárháborúk alatt egész a szatmári kompozícióig minő sorsa volt, — nem 29*