Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

447 s egész 1808-ig az is maradt. 1741 ben kőtemplomát báró Thoroczkayné, b. Serédy Klára a róm. katholikusok részére elfoglalván, — helyette egy kis fatemplomot csináltatott; de ezt is bezáratták 1777—1788 ig. 1746-ban a vizitáció előtt azt kérték a daraiak, hogy az óvári pap minden 3-ik ünnep első napján járjon át úrvacsorát osztani ; init a vizitáció helyben hagyott s megerősített. 1755-ben panaszkodnak a daraiakra az óváriak, hogy az egyesség ereje ellenére Darah mit sem gondol az óvári iskola épületével, melyet épiteni tartozott, s kívánják , hogy vagy teljesítsék kötelmöket, vagy váljanak külön. 1771-ben a szatmári jezsoviták priorja el akarta foglalni a darai parókhiát; de ekkor még sikertelenül. A Szamoson való átjárás sokszor veszedelmessé válván, az óváriak magok sürgették 1771-ben az elválást; de az egyházkerület meg nem engedte. Végre az 1791: XXVI. t. cz. alapján a különválás elvégeztetett, s 1793-ban megbizta az egyházmegye Ilosvay László segédgondnokot, hogy a megyei hatóság útján Daráhnak parókhiális fundust eszközöljön. Azonban ebből semmisem levén, Kisdobronyi Isaák Gáspár fogá fel a daraiak ügyét, s minthogy a földesúr az egykor adott parókhiális fundust viszszavette: ő mint segédgondnok és főszolgabiró kieszközlé, hogy Szatmármegye egy alkalmas parókhiális fundust szakasztatott ki a földesúrral. Igy szakadt el Darah Óváritól 1808-ban, és ugyanakkor anyaegyházzá lett. 1872-ben külön tanitóság is állíttatott. Mind ennek dacára az egyház el van árvahodva, a minek oka az, hogy népe nagyon szegény s nem birja a lelkész és tanitó tartását s az építkezést. Az egyházmegye ezen segítendő, majd a magy. ref. segélyegylettől , majd az államsegélyből eszközölt számára évenként segélyt s a segélyre állandóan ajánlá is; mire anynyival inkább szükség van: mert a vele egy községben élő idegen nemzetiség és felekezet között a feloszlástól kell félteni. II. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti események. Miután ismét anyává lett Darah, rendes lelkészül hozta: 1) Márk Ferenc előbb fehérgyarmati, aztán csaholczi tanitót. Utóda lett 2) 1811-ben Nagy László, előbb kisnaményi tanitó, ki itt lett pappá. 3)