Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

447 s egész 1808-ig az is maradt. 1741 ben kőtemplomát báró Thoroczkayné, b. Serédy Klára a róm. katholikusok ré­szére elfoglalván, — helyette egy kis fatemplomot csinál­tatott; de ezt is bezáratták 1777—1788 ig. 1746-ban a vizitáció előtt azt kérték a daraiak, hogy az óvári pap minden 3-ik ünnep első napján járjon át úrvacsorát osz­tani ; init a vizitáció helyben hagyott s megerősített. 1755-ben panaszkodnak a daraiakra az óváriak, hogy az egyesség ereje ellenére Darah mit sem gondol az óvári is­kola épületével, melyet épiteni tartozott, s kívánják , hogy vagy teljesítsék kötelmöket, vagy váljanak külön. 1771-ben a szatmári jezsoviták priorja el akarta foglalni a darai pa­rókhiát; de ekkor még sikertelenül. A Szamoson való át­járás sokszor veszedelmessé válván, az óváriak magok sürgették 1771-ben az elválást; de az egyházkerület meg nem engedte. Végre az 1791: XXVI. t. cz. alapján a különválás elvégeztetett, s 1793-ban megbizta az egyház­megye Ilosvay László segédgondnokot, hogy a megyei hatóság útján Daráhnak parókhiális fundust eszközöljön. Azonban ebből semmisem levén, Kisdobronyi Isaák Gáspár fogá fel a daraiak ügyét, s minthogy a földesúr az egykor adott parókhiális fundust viszszavette: ő mint segédgondnok és főszolgabiró kieszközlé, hogy Szatmár­megye egy alkalmas parókhiális fundust szakasztatott ki a földesúrral. Igy szakadt el Darah Óváritól 1808-ban, és ugyanakkor anyaegyházzá lett. 1872-ben külön tanitó­ság is állíttatott. Mind ennek dacára az egyház el van ár­vahodva, a minek oka az, hogy népe nagyon szegény s nem birja a lelkész és tanitó tartását s az építkezést. Az egyházmegye ezen segítendő, majd a magy. ref. segély­egylettől , majd az államsegélyből eszközölt számára éven­ként segélyt s a segélyre állandóan ajánlá is; mire any­nyival inkább szükség van: mert a vele egy községben élő idegen nemzetiség és felekezet között a feloszlástól kell félteni. II. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti események. Miután ismét anyává lett Darah, rendes lelkészül hozta: 1) Márk Ferenc előbb fehérgyar­mati, aztán csaholczi tanitót. Utóda lett 2) 1811-ben Nagy László, előbb kisnaményi tanitó, ki itt lett pappá. 3)

Next

/
Thumbnails
Contents