Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
JUBILEUMI KÖTET szempontjából. A kút deszkái a korszak pontosabb időrendjének meghatározása miatt lehetnek fontosak. Több lelőhelyen is kelta településrészletet tártak fel. A legérdekesebb a 10. lelőhelyen feltárt lekerekített sarkú négyzetes alaprajzú, oszlopszerkezetes építmény, amelyben egy méter hosszú, elszenesedett gerenda- vagy cölöpmaradványt dokumentáltak. A leletanyagban a kerámia mellett, apróbb vastárgyakat, salakot és kohó mellfalazatának töredékét is megtalálták. Ezek a helyi vasművességre utalnak. A római lelőhelyek között a legfontosabb a 3. lelőhelyen feltárt római településrészlet, ahol házak, kemencék, gödrök - nagyjából 600 objektum - került elő. A 61-es úti feltárások egyik nagy szenzációja volt a Fészerlakon talált avar kohótelep. Ez volt az addig talált legnagyobb iparrégészeti lelőhely a korszakból. A lelőhelyen az avarkori vaskohászat több fázisát sikerült megtalálni. Feltártak a szabadon álló kohók maradványait. Ezek kúp alakú, agyagból felépített, zömök, kissé földbe mélyített objektumok voltak, amelyek kisebb, kerekded salaklecsapoló gödörrel rendelkeztek. Belső átmérőjük 30-35 cm volt. Eredetileg 70-80 cm magasak voltak, de csak az aljuk maradt meg. A kohók oldalt levő szájnyílását ún. mellfalazattal fedték be, ebbe fúvócsövet helyeztek, amin keresztül fújtatóval erősítették a tüzet. Előkerültek újraizzító tűzhelyek és ércpörkölők is. A lelőhelyen talált kutak is igazi kuriózumot jelentettek. Két esetben is megmaradtak a faszerkezet maradványai, amelyeket nehéz munka során sikerült felszínre hozni. Egy-egy nagyméretű, kerek alaprajzú gödörben, mintegy 4-4,5 m-es mélységben voltak. Az egyiknek négyszögletes alaprajzú, csapolt deszkákból álló, teljesen ép faszerkezete volt. A másik kút közepén 80-90 cm átmérőjű, kerek rönkfa helyezkedett el, négy oldalán 1-1 befolyó nyílással. Ezt négy, hasáb alakú cölöp vette körbe, amelynek közeit az előző kúthoz hasonlóan deszkákkal csapolták össze. A faszerkezetet vastag salakos betöltés vette körbe mintegy vízszűrőként és az eliszaposodás megakadályozása céljából. A kúton kívül függőleges dongákból felépített, a talajvíz által konzervált favödör feküdt Az objektumokból, a megszokott kerámia- és fémtárgyak mellett, nagy mennyiségű, a korabeli vaskohászatra utaló leletanyag - vassalak, sok mellfalazat, számos különböző típusú fúvócső - került elő. A 26. sz. lelőhelyen szép leletanyagot, több gazdag lovassírt is tartalmazó avar temető került feltárásra. Honfoglaló elődeink temetője a 2. lelőhelyen, Taszár mellett került elő. A középkorban Kaposvár környékén élő lakosság települései közül is többet sikerült feltárni. Talán a legfontosabbak 12-14. és az 1. lelőhelyen feltárt Árpádkori falurészletek telepobjektumai, az itt talált házak, kemencék, gödrök. Favödör egy avar kútban Tölgyrönk-betétes avar kút Molnár István Légi felvétel a kaposújlaki lelőhelyről ásatás közben
