Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
Újkőkori idolok (agyag istenszobrok) Kebles edény egy későrézkori áldozati gödörből 100 ÉVES A MÚZEUM A nagyberuházások időszaka A kaposvári elkerülő út feltárása Somogy megyében az ezredforduló tájékán, a 61-es út Kaposvárt elkerülő szakaszának megépítése előtti ásatásokkal kezdődött el az útépítésekhez kapcsolódó feltárások időszaka. Az ilyen jellegű munkák szerte az országban új kihívások elé állították a régészeket, hiszen hatalmas területeket kellett - részben a megszokottól eltérő módszerekkel, gyors tempóban - feltárni, több egyszerre folyó ásatást összehangolni. A múzeumi raktárakba hatalmas mennyiségű leletanyag érkezett, amelynek tisztítása, restaurálása, tárolása szintén hatalmas feladatott jelentett. A Deseda-patakhoz és a Kapos-folyóhoz közel fekvő nyomvonal alapján már a feltárások megkezdésekor sejteni lehetett, hogy az emberi megtelepedésre alkalmas, víz közeli területeken jelentős régészeti lelőhelyek fognak előkerülni. Ez az évek során be is igazolódott, országos, sőt nemzetközi jelentőségű feltárások folytak Kaposvár környékén. A munkálatok részben egyszerre zajlottak az M7-es út feltárásaival, az ásatásokat: Költő László, Bárdos Edith, Somogyi Krisztina és Gallina Zsolt, M. Aradi Csilla vezették. A költségeket az építtető, a Somogy Megyei Állami Közútkezelő KHT, a beruházás összegéből biztosította. A feltárások eredményiről a Somogy Megyei Múzeumok Közleményeiben jelentek meg beszámolók. A neolitikus Dunántúli Vonaldíszes Kultúrának a 4. lelőhelyen feltárt településén egy kis agyag oltár került elő, amely rendkívül fontos a kultúra vallási életének vizsgálata szempontjából. A Kaposújlak melletti Várdombon, a 29. lelőhelyen, egy patak mellett emelkedő és két oldalról természetesen védett magaslaton alakították ki a Lengyeli kultúra erődítésrendszerét. Ennek a feltárt területbe eső legfontosabb része egy körülbelül 215 méter hosszú árokszakasz, amelynek külső szélét 7, párosával elhelyezkedő, 7-8 méter átmérőjű, félkör alakú árok kísérte. Ezek feltehetően egyfajta bástyának, külső védműnek tekinthetők. Az árkok ék alakban keskenyre szűkültek. A szerkezetnek szakrális funkciója is lehet. A lengyeli településrészlet ezen kívül kis számú gödörből, agyagnyerőhelyből állt. A késő rézkori Badeni kultúrának a 29. lelőhelyen, Kaposújlak mellett feltárt települése igen nagy jelentőségű. A feltárt terület nagy mérete, az előkerült hatalmas leletanyag mellett a lelőhely fontosságát növeli számos különleges objektuma is. Elsőként a rituális célra használt, áldozati gödreiről kell megemlékeznünk. Emberáldozatokat tartalmazó későrézkori gödör Kaposújlakról 48
