Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)

Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?

Későbronzkori sir és a sír restaurált leletei

Urna a Vörs-papkerti temetőből

Négyes, családi temetkezés a papkerti temetőből

46

100 ÉVES A MÚZEUM

A sávolyi későbronzkori halomsír feltárás közben

A legfontosabb, országos jelentőségű bronzkori feltárások Vörs környékén folytak. Fontos kora bronzkori, a Kisapostagi-kultúrához tartozó telep került elő Vörs-Tótok dombján. Itt egy 100 méter átmérőjű, 3 m mély 220-280 cm széles, átjárókkal rendelkező erődítés-árok kerített be egy nagy területet, ahol a településen lakó emberek és állataik egyaránt védelmet találhattak. Az árok betöltésében különlegesen nagy számban kerültek elő edények és csonteszközötk. Vörs- Papkert„B'' lelőhelyen a kultúra csontvázas rítusú temetője került kibontásra. Ezt a lelőhelyet a Tótok-dombjától csak egy vízfolyás választja el, így ez a telephez tartozó temető lehetett.

A középső bronzkori Mészbetétes Edények Népe kultúrájának addigi legnagyobb települése Vörs-Kerékerdőn került elő. A korszak három hamvasztásos temetőjét tárták fel Sávoly-Feketesziget, Vörs-Battyáni-disznólegelő és Vörs-Papkert„B" lelőhelyeken. Ez utóbbi különösen fontos, országosan ismert lelőhely. Itt a Kisapostagi kultúra temetőjével részben megegyező területen voltak a középső bronzkori sírok. Az összefüggő területen feltárt, viszonylag nagyszámú sír lehetőséget nyújtott a temető szerkezetének, a temetőn belül a temetkezési szokásoknak a megismeréséhez. A temető vegyes rítusú volt, azaz urnás és szórthamvasztásos sírok egyaránt előfordultak, szép bronz ékszereket, tűt, két fecskefark-alakú csüngőt, hajkarikákat, karperecét, felvarrható lemezgombokat találtak itt.

Válogatás a sir edényeiből