Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)

Költő László: A múzeum küldetése múltban és jelenben

JUBILEUMI KÖTET A múzeum küldetése múltban és jelenben A körülöttünk lévő, valamilyen szempontból értékesnek tartott tárgyak gyűjtése az emberiség őstörténetére vezethető vissza. Az első „gyűjteményeknek" talán a halottal eltemetett kincsesházak tekinthetők, majd az első ókori gyűjtemények a templomi kincsekből alakultak ki. A nagy ókori gyűjtemények az uralkodók környe­zetében az akkor ismert világ irodalmi, művészeti alkotásait tartalmazták: a hódítá­sokból származókat, és a saját tudósok, művészek által létrehozottakat egyesítve. A középkori gyűjtemények létrehozásában nagy szerepük volt az egyházi intéz­ményeknek, kolostoroknak is. Ezek a felhalmozott értékek azonban csak a legszű­kebb kör számára voltak elérhetők. A már mai értelemmel is bíró, bár még mindig inkább a gyűjtőszenvedély által vezérelt, uralkodói, főúri, egyházi gyűjtemények a reneszánsz múltkeresése során alakulnak ki. Ekkor kezdik gyűjteni mindazokat a tárgyakat, amelyek az ókori görög-római világgal teremtenek összeköttetést, és ki­szélesítik azt a kört, amelyek ezekbe betekintést nyerhetnek. A gyűjteményeket fel- dogozzák, katalogizálják, leltározzák. Élenjárt ezen a téren a Mátyás által 1470-ben építtetett palotában létrehozott könyvtár (Musarum sacellum) és tárház (kincstár), valamint a fegyvertár. Utána a hazai műgyűjtés a 18. században emelkedett újra európai szintűvé. Kaposvár, Rippl-Rónai tér a múzeum egykori épületével, amely 1984-től a Somogy Megyei Levéltárnak ad otthont Az európai múzeumalapítása 19. század első évtizedeiben vett óriási lendületet, a királyi, illetve a polgári környezetben létrehozott gyűjtemények alapjain. Magyar- országon az első nemzeti gyűjteményünk kialakulásához vezető gyűjtések a 19. század végétől indultak meg. Kezdetben szinte csak a „kincsnek" számító, és kuriózumnak tekintett képzőmű­vészeti-, irodalmi-, ötvös-, és természettudományi vonatkozású tárgyakat gyűjtötték, főleg esztétikai értékeik alapján. Kisebb mértékben voltak tekintettel azok történe­ti összefüggéseire. A tárgyak történeti környezetbe való elhelyezése, a történelem egyes eseményeinek megmagyarázása, alátámasztása a múzeumi műtárgyakon ke­resztül, csak fokozatosan alakult ki. Nagyon jól nyomon követhető ez a szemléletvál­tás a régészeti ásatásokon előkerült leletek feldolgozása során, ahol eleinte csak min­takincsük, használati funkciójuk alapján osztályozták és őrizték a tárgyakat, függet­lenül attól, hogy milyen környezetben, milyen együttesben kerültek elő. így például használati módjuk alapján szétválasztották a sírokban megfigyelhető viselet egyes darabjait, pl. külön gyűjtötték a csatokat, az övét, vagy a ruhát dísztő egyéb elemeket, és ezeket egymástól függetlenül, külön-külön elemezték. Később vált fontossá ezek egységes kezelése, az úgynevezett leletegyüttesek egyben tartása, az együtt előfor­duló elemekből viseleti rekonstrukciók készítése, az ásatásokon készített temetőtér­képek alapján pedig időrendi, társadalmi következtetések levonása. SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA !GflZGflT05fiGfl A múzem emblémái a kezdetektől napjainkig, és a jubileumi logo

Next

/
Thumbnails
Contents