Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Marton Klára - Horváth Péter: Akik a gyűjteményi tárgyakat újra életre keltették
100 ÉVES A MÚZEUM Horváth Péter, 2008 Nagy Ágnes, 2009 A 1980-as évek közepére az addig korszerűnek mondható műhely elavulttá vált, a létszámnövekedés következtében a rendelkezésre álló terület kicsinek bizonyult. Nagy előrelépés történt, amikor a Múzeum 1985-ben a Kaposvár, Fő utca 10. alá költözött. A Restaurátor Osztály az épület Keleti szárnyában, a második emeleten kapott helyet. Itt 300 m2 alapterületen lehetőségünk nyílt különálló fém-, kerámia-, fa-, textil- és papírrestaurátor műhely kialakítására. A kezeletlen és kezelt tárgyakat is el tudtuk különíteni. Különálló étkező és öltöző helyiség állt a restaurátorok rendelkezésére. Kísérletek folytak a létszám bővítésére, szakemberek betanítására, akik hos- szabb-rövidebb ideig vettek részt a restaurátor műhely munkájában. Az utánpótlás nevelésében és kitanításában sok esetben a fáradtságos, kitartó türelmet és szakértelmet követelő munka gyümölcse mire beérett volna, a tanítvány kitartása elfogyott, s a munka kárba veszett. 1985-ben szakmai képzettség és rátermettség alapján próbáltuk a restaurátor műhely létszámát növelni. Horváth Péter 1985 óta a restaurátor műhely munkatársa. Előtte laboratóriumi asszisztensként dolgozott. 1990-ben elvégezte az Általános Múzeumi Tárgyrestaurátor Szakmunkásképző Tanfolyamot, majd 1997-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskola, Múzeumi és Közgyűjteményi Tárgyrestaurátor levelező tagozat Fém-Ötvös szakán. Az általános restaurátor feladatokon kívül szakterülete, a régészeti fémtárgyak állagvédelme. Nagy Ágnes 1987 óta dolgozik a restaurátor műhelyben. 1990-ben az Általános Múzeumi Tárgyrestaurátor Szakmunkásképző Tanfolyamot, majd 1995-ben a Felsőfokú Szilikát Szakrestaurátor Tanfolyamot végezte el. Keramikus végzettségéből adódóan a múzeumi gyűjteményben lévő kerámia anyagok konzerválása és restaurálása a szakterülete. A 80-as évek végére elértük, hogy a műtárgyvédelmi feladatokat minden szakterületen képzett restaurátorok láttákéi. A múzeum vezetése a manuális munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a szellemi tevékenység ösztönzésére. A restaurátor műhely munkatársai különböző szintű továbbképzéseken vettek részt. A papírrestaurátor műhelyt 1990-ben alakították át festőrestaurátor műhely- lyé, ahol a szakfeladatokat dr. Géger Melinda a múzeum Művészettörténeti Osztályának munkatársa végezte. 1989-90-ben országos viszonylatban nagy érdeklődés mutatkozott a restaurátorképzés iránt. A magas létszám miatt az országban három helyen indítottak Általános Tárgyrestaurátor és Gyűjteménykezelö Szakmunkásképző Tanfolyamot. A képzés dunántúli területi székhelye Kaposváron a Somogy Megyei Múzeum Restaurátor Műhelye volt. Az oktatás vezetője, valamint kerámia és textiltárgyak elméleti és gyakorlati oktatója Marton Klára, fémtárgyaké Vámosi Lajosné volt. Az 1990-es évek elején a megyei múzeumi szervezet átalakulásának következménye, hogy az akkorra már 7 főre gyarapodott restaurátor műhely létszáma 4 főre csökkent. Ezzel egyidőben a Restaurátor- és Technikai Osztályból újra önálló Restaurátor Csoport lett. 1998-ban megkezdődött a múzeum épületének rekonstrukciója. A felújítás után a Restaurátor Csoport az épület K-i szárnyából átköltözve a Ny-i szárny második emeletén kapott helyet. Itt kisebb alapterületen (150 m2) modern műhelyeket alakítottak ki. Szakterületenként továbbra is külön műhelyek üzemelnek, melyekben vegyszerálló, csúszásgátló padló, korszerű világítás található. A laboratóriumi elszívó fülkéken kívül, helyi mobilizálható elszívó berendezések, a korábbi desztilláló készülék mellett egy ioncserélő, modern kéziszerszámok és eszközök, textil mosókád és egyéb felszerelések segítik a munkát. Jelenlegi munkahelyek a munkaegészségügyi követelményeknek is maximálisan megfelelnek, ideértve a korszerűsített, különálló vegyszer raktárt is. 258