Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Ábrahám Levente: A Rippl-Rónai Múzeum Közleményeitől a Natura Somogyiensisig
JUBILEUMI KÖTET Somogy területi feltárását tekintve a kutatások elhelyezkedését és intenzitását három kategória szerint mutatjuk be. Ezen a térképen jól látható, milyen nagy még azjsmeretlen föld - terra incognita"Somogybán. A kutatások többsége a megye természetvédelmi területein folyt, így jó egyezés mutatható ki a kutatott területek és a természetvédelmi területek között. Azonban kívánatos lenne, hogy a természetes élővilág vonatkozásában legalább az Európai Unió által is védettnek nyilvánított, Natura 2000 területekről megnyugtató mennyiségű információval rendelkezzünk. Végezetül az eredeti probléma felvetésre, hogy „hány állatfaj él Somogybán?" - az lesz a válasz, hogy egyre kevesebb. Kevesebb, mert a természettudományi feltárást az anyagi források elapadása miatt nem tudjuk folytatni, és mire információt gyűjtenénk be a még ismeretlen somogyi területekről, élőhelyekről addigra a fajok nagy része már kipusztult vagy eltűnt. Csak reménykedni tudunk abban is, hogy nem csupán a múzeumi gyűjtemény lesz az, amely mint dokumentációs anyag a Somogybán egykor élt élőlények hiteles bizonyítékaként fennmarad. A tudományos gyűjtemények felértékelődése világszerte tapasztalható. Egyes területek élővilágának rekonstrukciója esetén hiteles forrásként felhasználhatók. Előbb vagy utóbb a múzeumi gyűjtemény a technika fejlődésével fontos génbankká is válik, amelyből szükség esetén feltámasztható lesz az ökológiai rendszer egy hiányzó láncszeme, vagy az ember számára más okból fontos élőlény. 0 szórvány adat Q részlegesen vizsgált % alapfauna kutatott A tudományos feltárások szintje Somogybán Ábrahám Levente 250 200 150 E ■ra N </> '(? 100 50 0 1650 1700 1750 1800 1850 1900 1950 2000 2050 év Somogy megyében folytatott természettudományos kutatások kimutatták, hogy az elmúlt évszázadok folyamán egyre több élőlény tűntél, napjainkban a kipusztulás trendje meredeken emelkedik.
