Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)

Nagy Lóránt: Úton a látványtár felé - gerinces állatok gyűjteménye

Úton a látványtér felé - gerinces állatok gyűjteménye JUBILEUMI KÖTET „...a kultúrpalota felépülésével Somogy állat- és növényvilágának gyűjtését is meg le­het kezdeni. A Balaton és a Dráva melléke, a megye belső kis tavai, mocsarai, ingová- nyai bőven fogják nyújtani a múzeumba való anyagot" - írta Gönczi Ferenc a múze­um fennállásának 25 éves évfordulóján. A múzeum első vezetőjének egykori álma csak később vált valósággá de a természettudományi anyagok gyűjtését már a két világháború között megkezdték. Néhány színes rajzzal illusztrált leírókarton tanú­sága szerint az első gerinces állat preparátumok az 1933-1937 közötti időszakban kerültek a Somogy Megyei Múzeum gyűjteményébe. Található ezek között például siketfajd, fekete gólya, gyurgyalag, mókus. IJJn 1 . IliltltM színi: R Szakieltári száma: ^5 5. A I A r g y ne v c I Származási vagy beszerzési helye A beszerzés vagy beérkezés ideje 11 3 3 Ásatás. Hol s mikor ? fcrléke I1 A lárgy leírása: Vétől. Kitől? Ara: .................. P Asa t la, gyűjt öl te: ■Uow.fcO-'’1 it')’««* Ajándék. Kilöl Erlékf: |. A tárgy rajza 0 . Irodalom: j Jegyzet: Kihelyezés: Leírókarton 1933-ból jz, a fatteufái^r, JOO tutaj*** -■ < «n­Az első természettudományi szakleltárkönyv hitelesítése Takáts Gyula aláírásával 1954-ből A leltárkönyv tanúsága szerint az 1950-es években a múzeum kétéltű- és hüllő­gyűjteménye országos jelentőségű volt A múzeum első természettudományi gyűjteménye a II. világháborúban sajnos teljesen megsemmisült, különösen értékes darabjait széthordták, az egykori szóbe­széd szerint„a gerinces állatok egy részét céltáblának használták a háború során" Az első tudományos színvonalú gerinces állatgyűjtemény megalapítása Dr. Marián Miklós nevéhez fűződik. Előbb külső munkatársként dolgozott a múze­um számára, majd 1954-ben történt alkalmazásával kezdődött meg a gyűjtemény intenzív fejlesztése. Az 1954-ben készült hitelesített leltárkönyv első bejegyzése: 54.1.1. Elaphe longissima longissima Kaposgyarmat, erdőszél. Gyűjtés, 1954. VI.12. Marián Miklós. Megjegyzés: Szegedi Móra Ferenc Múzeumba szállítva 1957. Vili.12. A leltárkönyv adatai szerint 1954. június 12-e és 1956. szeptember 10-e között nagy­részt kétéltűek és hüllők kerültek a gyűjteménybe. Ezek mellett kisebb, a korábbiakhoz mérten elenyésző számban halak, madarak és emlősök is szerepelnek a leltárkönyv­ben. A gyűjteményt 1957-ben átadták az Országos Természettudományi Múzeumnak, a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, és a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumnak. Ezzel átmenetileg megszűnt a Rippl-Rónai Múzeum természettudományi gyűjtemé­nye egészen 1980-ig, amikor is Juhász Magdolna botanikus alkalmazásával éledt újjá. Ő gyűjtötte be és preparáltatta ki a jelenleg őrzött gyűjtemény első példányait. Tömösváry Tibor (1958-) zoológus 1985-1988 közötti időszakban volt a mú­zeum dolgozója, ornitológiával és természetvédelmi muzeológiával foglalkozott. Jelentős munkájának tekinthető a Somogy megyében elkezdett, majd országossá váló rétisas- és feketególya-védelmi program elindítása. Madár- és emlösgyűjtemény Bár napjainkban is helytállónak gondoljuk Gönczi Ferenc bevezetőben említett sorait So­mogy természeti kincseinek gazdagságáról, de a 20. század végén az emberiségnek rá kellett ébredni arra, hogy a „természet erőinek legyőzése" önmaga megsemmisülésével jár. Ennek a szemléletnek az erősítését épp a természetet és gerinces állatokat a legjob­ban ismerő természettudományi gyűjteményekben dolgozó szakemberek képviselték. Az 1980-as évek elején ismét elindult a természettudományi gyűjtés, amelynek az egyik első darabja egy fogoly (Perdix perdix) volt Tömösváry Tibor ornitológus 221

Next

/
Thumbnails
Contents