Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Ábrahám Magdolna: A természet sokfélesége
JUBILEUMI KÖTET A természet sokfélesége „Varietas delactat" (Cicero) A gerinctelen állattani gyűjtemény létrehozásának somogyi előzményei A múzeum gerinctelen állattani gyűjteményének kialakítása 1985-ben kezdődött, amikor Ábrahám Levente a Somogy Megyei Múzeumok alkalmazásába került, mint gerinctelen állatokkal foglalkozó zoológus-muzeológus. Gyűjteményi anyaga a múzeumnak ezt megelőzően nem volt. Bár már a második világháború előtt is gyűjtötték a múzeumban a természeti tárgyakat és a természettudományi osztály ma is féltve őrzött szép leírókartonjaiból kiderült, hogy egy-egy nagyobb méretű darázsfészek, amely látványosságánál fogva közérdeklődésre tarthatott számot, bekerült a múzeum gyűjteményébe. Azonban a múzeumi gyűjteménytől függetlenül a múlt század első felétől kezdve, amikor kialakult egy tehetősebb polgári réteg (orvosok, köztisztviselők, tanárok stb.) a megyében nagyon jelentős zoológiái gyűjteményeket hoztak létre elsősorban Kaposvárott. Egykoron és napjainkban is a gerinctelen állatok kutatásával, gyűjtésével foglalkozó emberek a nagy formagazdagságot és fajszámot elérő bogarak és a színpompás lepkék gyűjtését részesítették előnyben. Más gerinctelen állatgyűjtemény (rovar vagy csiga stb.) felállítása nagyon esetleges volt. A polgárosodó Kaposvárott a múlt század elejétől kezdve a természetkedvelő emberek körében a szabadidő eltöltés kedvelt formája volt a természeti értékekben gazdag zselici gerinctelen állatvilág tanulmányozása és gyűjtése. Erről részletesebben a Natura Somogyiensis I. kötetében, Somogy faunakatalógusában számoltunk be, de e helyütt is meg kell legalább három személyről emlékeznünk. Krajvajszky István (1871-1943) volt az első, aki jelentősebb gyűjteményt halmozott fel és sok más embert is „megfertőzött" gyűjtő szenvedélyével. E kor kiemelkedő és magas tudományos színvonalon dolgozó alakja Pazsiczky Sándor (1881 -1945), a Somssich Gimnázium rajz-természetrajz tanára volt, aki csodálatos gyűjteményt hagyott az utókorra. Gyűjteményét ma a Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) őrzi, mivel a Somogy Megyei Múzeum pénz hiányában nem tudta azt megvásárolni. Az ő tanítványa Nattán Miklós (1910-1970) már főleg a második világháború után nagyon eredményesen folytatta Kaposvár környékének gerinctelen zoológiái feltárását. Nagyon jelentős bogár-, és lepkegyűjteményt állított fel, amelyeket a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteménye, és a Janus Pannonius Múzeum (Pécs) lepkegyűjteménye őriz. Nattán Miklós korai halála után Kaposvár környékén a gerinctelen zoológiái kutatások megszűntek. A fent említett három személy Kaposvárt zoológiái berkekben is jól ismert lepkészeti centrummá tette hazánkban a múlt század közepén. Óriási veszteség Somogy megye és Kaposvár számára, hogy ezek a csodálatos gyűjtemények nem maradtak Somogybán! Somogy megye sosem tartozott az ország legfejlettebb megyéi közé, lakossága főleg mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozott, ezért a mindennapi megélhetéssel küszködő emberek az olyan nem olcsó hobbit, mint a rovargyűjtés és a gerinctelen zoológiái kutatások nemigen művelhették. Somogybán élő és tevékenykedő kutatók közül néhány személyről meg kell emlékeznünk. A múlt század végén Ehmann Ferenc (Balatonöszöd) Lichtneckert Ferenc (Siófok) a helyi faunát reprezentáló bogárgyűjteményt állítottak össze, ezek későbbi elhelyezésére is a Magyar Természettudományi Múzeumban került sor. Dr. Iharos Gyula (1910-2002), a pap-tudós még fiatal kutatóként csatlakozott a világhírnevet szerzett magyar talajzoológiai kutatócsoporthoz, amelyet Dudich Endre, Balogh János, Wojnárovich Elek stb., neve fémjelez. A medveállatkák kutatásában ért el kiváló eredményt, 57 új taxont írt le. Gyűjteményét és az általa leírt fajok típuspéldányait a Magyar Természettudományi Múzeum talajzoológiai gyűjteménye őrzi. Múzeumunk gyűjteményében munkásságának csak különlenyomatái találhatók meg. Józan Zsolt fiatal kutatótanárként telepedett le Mernyén, és azóta is intenzíven kutatja Somogy fullánkos hártyásszárnyú faunáját. Kutatómunkája alapozta meg a Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának fullánkos hártyásszárnyú gyűjteményét. AII. világháború előtti időből származó gyűjteményi anyag elpusztult, de szép leíró kartonjai megmaradtak, leltározó: Gönczi Ferenc Nattán Miklós, a Zselic kiemelkedő tudású rovarász kutatója gyűjteményével 211 A lepkék a Föld legszínesebb rovarjai
