Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Horváth János: Képek tára Pannóniában
Kunffy Lajos: Önarckép 70 éves koromban, 1939 Rippl-Rónai József: Balkayné arcképe, 1912 Rippl-Rónai József: Tavaszi munkák, 1911 150 100 ÉVES A MÚZEUM A Somogyi Képtár Az 1973-tól 1990-ig fennállt Somogyi Képtár egy figyelemreméltó alcímet viselt az utcai tábláján: A Rippl-Rónai Múzeum képzőművészeti gyűjteménye. Úgy tűnt, mintha megvalósult volna ott a Rippl-Rónai Ödön- hagyaték és Rippl-Rónai József képeinek régóta remélt kiállítása. Képtár avatáskor egyszerre két kiállítás nyílt külön - külön katalógussal. 1973. július 20 - szeptember 1-ig , mindössze másfél hónapig tartott nyitva Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása és a Rippl-Rónai Múzeum legszebb képei címmel. Lebontották, hogy november 7-re elkészüljön a fél ország kortárs képzőművészetének újszerű seregszemléje, a Dunántúli Tárlat. Nagy munkát és köztiszteletet érdemlő vállalkozást indított vele a múzeum. Megemlítjük, hogy Dunántúli Tárlat címmel a Berzsenyi Társaság már rendezett évenkénti kiállítást 1928-tól 1935-ig tavaszi időpontban. A szervezési nehézségek miatt szűkült le akkor a somogyi képzőművészek Tavaszi Tárlatává. Az újra elindított Dunántúli Tárlat három évenként, a köztes időben Tavaszi Tárlat volt. Akkor már felújítási előkészületek folytak a Róma-villában. Megrendeztünk egy Rippl-Rónai emlékkiállítást 1977-ben, a Plein air festészet Ferenczy Károlytól Kunffy Lajosig címűt 1977-ben, Vaszary János emlékkiállítást 1974-ben és 1980-ban, a Somogyi Képtár új szerzeményeit és Somogy festészeti hagyományait 1978-ban. A távoli és közeli hagyomány ápolás érdeke, miként az ötvenes és hatvanas években már többször, ismét összeütközött. A szocializmus korának ünnepeire egyre nagyobb rendezvényeket kért az állam. A helyi kortárs művészeknek, a modern művészetnek jogos igénye volt nyilvánosságra. A Somogyi Képtár a budapesti Műcsarnokhoz hasonlóan időszakos kiállításokat bemutató intézmény lett. Évente átlagosan tíz kiállítás szervezése mellett a Somogyi Képtár három személyből álló csoportja látta el a múzeum vidéki hálózatát is képzőművészeti programokkal. Marcaliban, Csurgón, Barcson és Siófokon volt a városi múzeumoknak időszakos bemutató terme, ahol évente összesen több, mint tíz kiállítás nyílt a Somogyi Képtár rendezésében. Ezzel a múzeum alkalmazottainak a kötelező feladatkörükön kívül eső munkát rendelt el a Megyei Tanács. Kaposvári üzemek részére (Textilművek, Villamossági gyár, S. Á. Építőipari Vállalat) évi egy-két alkalommal kiállítási szolgáltatást kellett nyújtani. Például november 7-e alkalmából a Nyolcak festő csoportja kiállítása, április 4-re Kunffy Lajos somogytúri táj- és zsánerképei. Csakúgy a siófoki, barcsi, csurgói művelődési házak részére kellett körutaztatni anyagokat, általában az amatőr képzőművészet köréből. Kialakult egy jó minőséget meghatározó kiállítás rendezési arculat, amelyet tehetséges, gyakorlott személyi állomány, művészi grafikai igényű plakátok, fehér tapétával borított, mobil paravánokból kezelhető kiállítási installáció, felelősséggel végzett műtárgyszállítás, biztonságos csomagolás, korszerű technikai felszereltség jellemzett. A szinte nagyüzemi kiállítási tevékenység 1976-tól 1985-ig tartott és mintaadó lett a Somogy megyében létesülő művelődési házi galériák számára. Az 1980-as évek elején a Somogy Megyei Művelődési Központ a népművelői
