Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Horváth János: Képek tára Pannóniában
100 ÉVES A MÚZEUM A hagyományok élesztőse Emlékmű Lányi Dezső szobrászművész alkotása a Teleki téren, 1936 \, Rippl-Rónai sírjának koszorúzása, 1957 1957-ben Rippl-Rónai halála 30. évfordulójára megalakult a Rippl-Rónai Emlék- bizottság. Az ünnepélyen Bernáth Aurél beszédében hosszan taglalta a művész életútját, festői korszakait, művészetének forradalmi jelentőségét. „Azpedig, hogy éppen Kaposváron, szülővárosában ontotta legbővebben műveit, különös kötelezettségeket ró a városra. Ady szép gondolatát példázza ő is a „fel-fel dobott kő"-vel, amely visszahull, „százszor is, végül is". „Visszahullásában" Európát hozta ide magával. De mily magyar, sőt dunántúli lett ez az Európa a keze alatt. Ebben a „dunántúli" jelzőben azonban nehogy vidékiességet értsünk! Úgy lett ő magyar, úgy lett ő dunántúli, hogy mértéket lehet róla venni szerte Európában. így kell, így lehet csak értelmezni a„honi"-t, ha a mérce egyben ilyen magasan is van. Mondom: Rippl emléke különös kötelezettségeket ró a városra. Nagy öröm mindnyájunknak, hogy a nevét viselő múzeum képtára új otthonába költözik. Jó tudnunk, hogy a város átérzi kötelességét. Rippl-Rónai hálás lesz a fáradtságért. A város rangja nő általa. Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrának koszorúzása, 1957 S ha mára múzeumról beszélünk, különösen a képtárról, nem mulaszthatjuk el, hogy az ünnepély fényét ne sugároztassuk mesterünk testvéröccsére, Rippl-Rónai Ödönre is. A képtár alapjait ő vetette meg, példátlan szorgalommal és ügyszeretettel. Apostoli szerénységgel és hittel működött a város kultúrájáért. Az ő neve itt, e városban szétválaszt- hatatlanul össze kell, hogy forrjon nagy fivére nevével. De érezzünk hálát azok iránt is, akik az ünnepély megrendezésén fáradoztak..."- mondta Bernáth Aurél. Rippl-Rónai emlékülés a Városházán, 1957 I mKmm* ■ Emléktábla az Anna utcai házon, 1957 Bernáth Aurél beszél a kaposvári Városházán rendezett Rippl-Rónai Emlékülésen, 1957 148
