Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)

Horváth János: Képek tára Pannóniában

JUBILEUMI KÖTET A tanácstalanság láttán, 1922-ben Rippl-Rónai József sürgető levelet írt az al­ispánnak. - „Hallom, hogy ismét stagnál a boldogult öcsém múzeum kérdése. ..Én a Ti helyetekben mégis dolgoznék, mert a lényeg nem a múzeum épület felállítása, ha­nem a múzeum ... megnyitása... a kultúrát szomjazó közönségnek... Aki látni akarja, az elmehet Igen könnyen a Rózsa u., illetve, Apponyi utcába, ahol provizórikus, de szép anyagból álló magángyüjteményszerü ház ál..." A múzeumnak szánt tárgyak sokáig maradtak Szabó Katica őrizetére bízva, aki megélhetése miatt kénytelen volt eladogatni belőlük. Például egy kis Gulácsy Lajos képet, amelynek hátán Rónai Ödönnek írt ajánlás szerepel. Ma egy pécsi magántu­lajdonban, a Martyn rokonságban található meg, akik Katicától vették. A műkeres­kedelemben is elő-előbukkantak képek, melyek hátulsó oldalán Ödön jellegzetes írása és magán múzeumi cédulája olvasható. Hosszas tanakodás után, egy 1923. január 19-én tartott alispáni értekezleten dön­tötték el, hogy teljes egészében elfogadják, átveszik a gyűjteményt és átadják a So­mogy vármegyei Múzeum Egyesület kezelésébe. Az állami hivataltól független, civil szervezetként 1909 óta működő Somogy Megyei Múzeum Egyesületnek élén Gönczi Ferenc néprajzos szakember állt. A festményekhez értő alkalmazott nem volt. A Vármegyeház döntésében fenntartotta Somogyvármegye közönségének ál­talános ellenőrzési jogát, évenként 60.000 koronát folyósított a szükséges költsé­gekre. Gönczi Ferenc javaslatára határozták el a leltár elkészítését. A fontos feladat elvégzése Szabó Katalin bizalmatlansága miatt késlekedett. Gönczi a múzeum egyesület mostoha helyzetéről írja:„A múzeum tárgyai roha­mosan gyarapodnak... egy része - a kevésbé kényes - a MÁV internátus padlására került...Ezenkívül a Rippl-Rónai-féle gyűjtemény is elhelyezésre vár, különösen an­nak kényesebb része. E hatalmas gyűjtemény most egy kis alacsony házban, 3 szo­ba, a folyosókon stb. elrendezve. Egy lakás tele van velük, és ennek a lakásnak nem­csak a szobáiban, folyosóin, hanem a konyhában, sőt az árnyékszéken is vannak kifüggesztve festmények, amelyek a gyűjteményhez tartoznak. Ezen a lehetetlen állapoton becsületbeli kötelessége a vármegyének és Kaposvár városának segíteni úgy, hogy legalább ideiglenesen, ha nem is megfelelő, de tűrhető helyiséget bizto­sítsanak addig, míg a végleges elhelyezés valóra válhatik." A gyűjtemény nagy részét Rippl-Rónai Ödön Rózsa utcai (ma Gróf Apponyi Albert u. 9.) házából 1923-ban a MÁV Internátusba, onnan a Városháza második emeleti szobáiba, és harmadjára 1930-ban immár a teljes anyag a régi Vármegye­házba (ma Levéltár) költözött. A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény képeinek kitárolása az 1934-ben nyílt kiállításban. Bernáth Aurél bírálta a kiállítás szakszerűtlen rendezését Gönczi jelentésében ez áll: „1930. év folyamán a Rippl-Rónai-féle hagyaték ké­peit helyéről a múzeum azon időbeli helyére hozatta át a vezetőség, hogy azokról végre pontos leltárt készíttessen, s egyúttal kartonlapokon, s a szak-leltárban raj­zokban is megörökítesse. Több mint 1000 darab festmény, rajz, műtárgy s egyéb más került így az egyébként is már eléggé megtöltött szobákba, s így a képek túl­141 •• : :

Next

/
Thumbnails
Contents