Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)

Kapitány Orsolya: "Minden szépség egy tüvön van..."

JUBILEUMI KÖTET ban fejezte be a KITE Néprajzi Tanszékén tanulmányait, és még ez évben Imrő Judit is a múzeumhoz szerződött, aki az ugyancsak frissen szerzett néprajz szakos vég­zettség mellett magyar és népművelő képesítéssel is rendelkezett. Mindketten nagy lendülettel fogtak hozzá a megoldásra váró szakmai fel­adatokhoz. Közös munka volt az 1988-ban indított gyűjteményrevízió folytatása, illetve be­fejezése, amivel párhuzamosan folyt két textilraktár és egy átmeneti raktár kialakí­tása a múzeum főépületében. Kapitány Orsolya kutatási témái között elsősorban társadalomnéprajzi, népi kismesterségekre, háziipari tevékenységekre vonatkozó adat- és tárgygyűjtések szerepeltek. Imrő Judit előbb csak a megye néprajzi gyűjteményével ismerkedett, de az 1994. évi tervében már a kékfestőmesterség somogyi vonatkozásainak fel- térképezése, illetve Somogyszob folklór kutatásának megindítása szerepelt. Megyén kívüli kutatásainak eredményeként elkészült „Hanva község folklórja" (Szlovákia) című kézirata, de sajnos a KLTE Néprajzi Tanszékének gondozásában megjelentetése elmaradt. A több mint két évtizedig húzódó„Piller féle ügy", azaz a Zamárdiból múzeumba került honismereti gyűjtemény problémájának a megoldása is e két szakemberre hárult. A település önkormányzatának kezdeményezésére 1994-ben sikerült a gyűj­temény néprajzi vonatkozású anyagából „Fejezetek Zamárdi népéletéből" címmel állandó kiállítást rendezni az iskola által biztosított kiállító helyiségben. Azóta ez közvetlen módon hasznosul a kiállításban tartott órákkal az általános iskola tan­anyagában. Szapu Magda Cipészműhely a „Mesterek és műhelyek" című kiállításban A 90-es években dr. Szapu Magda irányításával, két fő alkalmazásával (Lőczy Katalin szöveg lejegyző, Molnár Éva zenei lejegyző) folyt az Együd Árpád által gyűj­tött folklóranyag feldolgozása, amit ő önálló kiadványokbanl 994-től közzé is tett. Dr. Szapu Magda somogyi vonatkozású kutatómunkája a 90-es évek második fe­lében az ifjúsági csoportkultúrák felé fordult, melyek feldolgozásával 2001-ben tudományos minősítést (PhD) szerzett. E témakutatásával csatlakozott a MADOK programhoz is, majd az ezredforduló utáni években, pályázaton nyert támogatás­sal egy kisebb gyűjteményrészt hozott létre a különböző zenei irányzatokhoz tarto­zó fiatalok viseleti darabjaiból, szabadidős tevékenységük kellékeiből. 1995 elején újból változás állt be az intézmény néprajzos szakember ellátott­ságában. Imrő Judit GYED-ről való visszatérése után munkaidejének egy részében közművelődési feladatokat látott el, majd 1999-től főállású közművelődési refe­rensnek nevezte ki az intézményvezető. E döntésével dr. Király István Szabolcs me­gyei múzeumigazgató az 1970-es évek közepének megfelelő szintre vetette vissza a szakágat szakember ellátottság tekintetében. Mézeskalácsos és viaszöntő mester műhelye a „Mesterek és műhelyek" című kiállításban 121

Next

/
Thumbnails
Contents