Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Kapitány Orsolya: Azok a 80-as évek...
JUBILEUMI KÖTET Gáli Évának is 1987-ben lezárt adatgyűjtése volt a nagyberki Szalacska-hegy Szent Antal napi búcsújával kapcsolatban, illetve folytatódtak Külső-Somogyban, elsősorban a női viseletekre, az iparosokra és kereskedőkre vonatkozó gyűjtései. Molnár Ágnes a megyében kismesterség kutatással foglalkozott, de bekapcsolódott a Káli-medence 1981-1985 között folyó feltáró munkáiba is, ahol a vásár és a mészégetés témakörét gyűjtötte és dolgozta fel. A korabeli beszámolók arról is tanúskodnak, hogy a szennai munkálatokat külső munkatársként 1981-82-ben dr. Knézy Judit még továbbfolytatta, majd az intézményhez kerülve Winkler Ferenc feladatkörébe tartozott. Sási János továbbra is végezte a gyűjteménybe tervezett épületek felmérő munkáit, aminek eredményeként fokozatosan kialakult a Néprajzi Rajztár. Az épületek bontásáról, újraépítésükről készült nagyszámú fotófelvételei a Néprajzi Fotótárban nyomon követik a szennai gyűjtemény kialakulásának menetét, történetét. Molnár Ágnes, Gáli Éva és Winkler Ferenc a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben felállított somogyszobi lakóház, zselickisfaludi és sedesdi pince berendezéséhez tárgygyűjtéseket végeztek. Winkler Ferenc népi építészeti kutatásainak eredményeként elkészítette a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény hosszú távú fejlesztési koncepcióját. Elképzelését az 1988. október 9-én rendezett Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény megnyitásának 10. évfordulója alkalmából rendezett konferencián ismertette, de sajnos munkáját nem követte kiviteli tanulmányterv, így azon épületek kijelölése, levédése is elmaradt, melyeke koncepcióba beleillettek volna. Tervét a konferencia tagjai túlzónak találták, de erről nem készült semmiféle dokumentum. A koncepció vitájára, hivatalos véleményezésére sosem került sor. Ügy tűnik, hogy az 1980-as években, amikor az intézményvezető dr. Mészáros Balázs volt, csak részben sikerült a szakterületnek határozott lépéseket tenni a gyűjteményfejlesztés, feldolgozás területén, miközben komoly felszültségek keletkeztek a nem kellően átgondolt megyeháza épület hasznosítása miatt, amit személyes konfliktusok is fokoztak (pl. külső emberek részmunkaidős alkalmazása). Az évtized végére, majd a következőnek az elején jelentkező nagyarányú fluktuáción túl ez is oka lehetett annak, hogy ennek az időszaknak a hatékonysága, eredményessége elmaradt a kívánt mértéktől. A munka szervezetlenségére rámutat, hogy az 1985-ben megszüntetett állandó kiállítás helyett (1975-ben átadott) nem készült el a 80-as évek végéig az új épületre adaptált, a szakágakat összefogó, vagy az egyes tudományterületeket külön tárgyaló állandó kiállítás koncepciója sem. A szakterület csak esetlegesen egy-egy időszaki tárlattal jelentkezett, ugyanakkor ebben az időszakban háromszor is lehetőség kínálkozott arra, hogy országhatáron túl megismerkedjenek Somogy népi díszítő művészetével. Prágában 1982-ben Kapitány Orsolya, Berlinben (1985) és Schioban (1986) Winkler Ferenc rendezett kiállítást. Sási János Ikerorsós szőlőprés Kisülés Sándor pincéjéből Sási János felmérési rajza, 1983- .............w». H - te ...J?« V wM ik,ho Kisülés Sándor pincéje az aisósegesdi szőlőhegyről Sási János felmérési rajza, 1983 K. f t
