Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Kapitány Orsolya: A néprajztudomány szolgálatában
JUBILEUMI KÖTET Ezek után dr. Bakay Kornél az 1972-es év célkitűzéseit 9 pontban összegezte, majd az elért eredményekről részletesen számolt be, többek között az alábbiakról: ,,..a Rippl-Rónai Múzeum belső átalakítása, a „normális" munkafeltételek megteremtése érdekében, 136 m2-es raktár biztosítása, annak felújítása, a romos, vizes és berendezés nélküliek felszámolása. A Siófokon munkálkodó néprajzos muzeológus, Együd Árpád áthelyezése az újonnan megnyílt marcali múzeum élére", mely múzeum profiljául „Somogy megye helytörténeti és munkásmozgalmi kutatását" jelölték ki. A november 5-én Marcaliban átadott múzeum állandó néprajzi kiállítással jelentkezett. A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjtemény gyarapításában kiemelkedő volt ez az év. Honismereti és magángyűjtemények kerültek az intézményhez, melyek közül az egyik legértékesebb a Pillér Dezső és tanítványai által gyűjtött anyag Zamárdiból. A 73.35.1-73.35.420. leltári számon nyilvántartásba vett gyűjtemény később hosszú, több intézményvezetőt és szakembert megért huzavona tárgya lett, hiszen a gyűjtött tárgyak elszállításához, annak múzeumi nyilvántartásba vételéhez a zamárdiak nem járultak hozzá. Fekete József mosdósi tanár felajánlott, 71 darabot számláló néprajzi tárgygyűjteménye 73.19.1-73.19.71. számon került szaknyilvántartásba, melyek között spanyolozott technikával készült faragásokat, viseleti darabokat és háztartási eszközöket találunk. Papp Jánosné somogyvári lakos Buzsákról származó szőtteseiből 23 darabot adott el a múzeumnak. E darabok a 19. század végi, 20. század eleji nagybereki asszonyok szövéshagyományait tükrözik. E beszámolóban jelentkezik a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény munkálataiba történő bekapcsolódás is, melyről dr. Bakay Kornél így írt: „Tekintettel arra, hogy kiemelt kutatásként kezelendők azok a feladatok, amelyek a szabadtéri néprajzi múzeumok létesítéséhez kapcsolódva az egyes épületek áttelepítéséhez, berendezéséhez, tudományos interpretálásához szükséges konkrét helyi vizsgálatokat tartalmazzák, a Somogy megyei múzeumi szervezet is megkezdte a szükséges előkészületi intézkedéseket - a megye vezetői által is patronált - somogyi skanzen létrehozásához." Dr. Knézy Judit erre az időszakra így emlékezett:,, 1972-ben kért tőlem a Somogy megyei Műemléki Albizottság egy javaslatot arra, hogy milyen parasztportákat létesítenék egy leendő szabadtéri gyűjteményben és ehhez melyik épületeket telepíttetném át. Nem közölték, hogy mekkora területre tervezzek, és nem is tudtam, hogy a megvalósítást néhány éven belül tervezik'.' Még ebben az évben elkészült a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény tanulmányterve, amit L. Szabó Tünde, a Somogy Megyei Tervező Vállalat (SOMOGYTERV) építésze és Knézy Judit, a Rippl-Rónai Múzeum néprajzkutatója állított össze. Az eredeti néprajzos javaslat pl. telekkiosztás (telekméret), a rendelkezésre álló terület beépíthetősége miatt csak részben valósult meg, de „...a telkek ilyen tervezésébe még nem volt beleszólásom, sem tudomásom. Mikor ezzel szembesültem, láttam, hogy nincs egyhamar más megoldás kedves épületeim megmentésére, ezért el kellett fogadnom a helyzetet", emlékezett vissza a szakember. Dohányzacskó a zamárdi Pillér féle gyűjteményből Állandó néprajzi kiállítás Marcaliban, 1978 1843-ban épült lakóház utcai homlokzata, Csököly
