Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
BAUER NORBERT & MÁRKUS ANDRÁS: A Törökkoppányi erdők és a Koppány-menti rétek Natura 2000 területek botanikai értékei
Ranunculus repens, Calystegia sepium) és a szárazság (továbbá a feltehetően a szántók felől érkező szerves szennyezés) miatt nagyobb szerephez jutó gyomok (Calamagrostis epigeios, Cirsium arvense, Solidago gigantea). Említést érdemel a néhány ponton, nádas szegélyben megfigyelt védett faj, az Inula helenium. A Koppány-árterén néhány nagyobb folton Glycerietum maximae helyettesíti a nádas-t. A harmatkásásban (B2) a Glyceriamaxima szinte monodomináns elem, feljegyzett mocsári kísérőfajai szálanként, ill. az állományok szélein jellemzőbbek (Lythrum salicaria, Oenanthe aquatica, Lysimachia vulgáris, Polygonum amphibium f. terrestre, Carex cuprina, Phalaroides arundinacea). A Koppány-patak vizsgált ártéri területeinek jelenleg uralkodó élőhelytípusa a magassásos (B5). A térképezett területen a magassásosai változatos állományokat képviselnek (4. ábra). A jó vízellátottságú tipikus, zsombéksásos foltokkal mozaikos (B5*B4), nádasodó, ill. erősen kiszáradt, szélek felől nyáron már birkákkal legeltetett (!) jellegtelen, továbbá Solidago gigantea terjedésével jellemezhető típusig számos átmenet megfigyelhető. Legjellemzőbb a Carex acutiformis dominanciája, de itt-ott a Carex elata, Carex gracilis is jelentősebb szerephez jut. A terület magassásosaiban feljegyzett gyakori kísérőfajok: Lythrum salicaria, Lysimachia vulgáris, Lycopus europaeus, Stachys palustris, Symphytum officináié, Calytegia sepium, Teucrium scordium, Epilobium hirsutum, Cirsium canum, Iris pseudacorus, Glyceria fluitans, Phragmites australis, Equisetum palustre. A Carex elata zsombékjai közt többnyire szálanként jelentkeztek a társulásra jellemző, közönségesebb kísérőfajok, az Oenanthe aquatica, Teucrium scordium, Polygonum amphibium inkább csak szálanként fordult elő bennük. Inkább a degradáltabb, szárazodó állományokra (01) jellemző a Mentha longifolia agg., Dipsacus laciniatus, Solidago gigantea, Urtica dioica, Humulus lupulus, Agrimonia eupatoha, Cirsium arvense, Equisetum arvense. Dombvidéki mocsárrétek (D34) jobb állományait jelenleg csak néhány kisebb folton találtuk. Az egykor minden bizonnyal nagyobb kiterjedésű mocsárrétek helyén ma jórészt gyomos üde gyepek azonosíthatók, melyek egyrészt a túllegeltetés, ül. kezeletlenség, másrészt a rendszeres nyári aszályok miatt jellegtelenedtek el. AtérképezéssorántaláltmocsárrétekaDescframps/éftvm caespitosae társulással azonosíthatók - leginkább jellemző gyepképző fajuk alapján - de valójában elég jellegtelen állományok. Az élőhelyfoltokat a Deschampsia caespitosa mellett észlelt jellemző mocsári és réti pázsitfüvek Agrostis stolonifera, Phalaroides arundinacea, Phleum pratense, Arrhenatherum elatius, Dactylis glomerata, továbbá Juncus inflexus, Cirsium canum, 4. ábra: Magasásos állomány a Koppány-menti réteken (Koppányszántó)