Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

GÉGER MELINDA: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család

16. ábra: Muráti Lili A 30-as évek végén a színpadi játék hozta össze Vaszary Jánossal, akivel 1941 tavaszán házasodtak össze. 71 Muráti saját bevallása szerint teljes mértékben férjé­nek köszönhette sikereit. A Vaszary által írt darabokban a helyzetkomikum mindig Muráti megjelenéseire volt fel­építve. 72 Vaszary vezette be a vígjátékok világába, és az ő segítségével formálta ki az általa képviselt önálló, fiús és sportos női karaktert is. Az édeskés naiva sze­repkörével szakítva a határozott, kissé kacér és nagyon tudatos fiatal lányt alakította, aki minden helyzetben fel­találja magát és mindent problémát meg tud oldani. (16. ábra) „A döntő benyomásom az volt róla, hogy egész lényében van valami érdes, újszerű, mai vagy holnapi, vagy ha úgy tetszik: up to date furcsaság, a mai íróknak ilyen alakokat kellene megírniuk". 73 A korabeli társasá­gi lapok sokat foglalkoztak vele: igazi sztár volt, akiről a közönség megtudhatta, hogyan mossa a haját, hogy gyengébb tenisz-játékos, mint a férje, Vaszary János, de még az is publikussá vált, hogy Muráti és Vaszary kü­lön-külön lakásban laknak, mert szerintük a jó házasság titka az, hogy csak addig tartózkodjanak egy fedél alatt, amíg jól érzik magukat egymás társaságában. Muráti Lili rengeteget sportolt: úszott, lovagolt, teniszezett, autó­zott és motorozott - szinte minden létező sportot űzött, ami a kor divatja volt. Amikor 1933-ban megjelent a két­részes fürdőruha Budapesten, a sportos eleganciájáról híres színésznő az elsők közt vette fel, Magyarországon ő hozta divatba a pöttyös nyári kalapot és neki volt a legnagyobb miniszoknya-gyűjteménye is. 74 Az 1944-es őszén történt nyilas hatalomátvétel után a házaspárról sokféle mendemonda járta. „Negyvenöt­ben már tele volt az ország mindenféle szóbeszéddel. Rettenetes cikkek jelentek meg rólunk. Janinak három színház játszotta a darabjait, filmdirektor volt, és ő írta a legjobb forgatókönyveket, Németországban is elismer­ték. Mivel az én pályám is magasra ívelt, irigyeltek ben­nünket. Rólam előbb azt terjesztették el, hogy gyűlölöm a zsidókat, aztán amikor jöttek a nyilasok, két újság is azt próbálta bebizonyítani, hogy egy Lévai nevezetű zsidó ügyvéd lánya vagyok. Szegény édesanyám... én csak őt sajnáltam, őmiatta éreztem kellemetlen helyzet­ben magam. Ő ugyanis soha az életben meg nem csal­ta az apámat." 75 Muráti Lili állítólagos zsidó származá­sát illető találgatások ugyanúgy kényelmetlen helyzetbe hozták őket, mint a nyilas diktatúra propagandafogása, melyben Szálasi és a magyar színművészek jeles alak­jainak (Szeleczky Zita, Páger Antal) találkozásáról tudó­sítanak a Sándor palotában. 76 A korabeli híradófelvétel tanúsága alapján Muráti Lili volt, aki Vaszary Jánost Szálasi Ferencnek bemutatta. 77 1944 karácsonyán a házaspár Budapestről vidékre menekült az orosz csapatok elől. Kilenc hónapon keresz­tül bujkáltak vidéki birtokaik közelében, és eközben sok hányattatáson estek át. „Karácsony napja volt, a bátyám telefonált, hogy azonnal menjünk, mert jönnek az oro­szok. Úgy emlékszem, huszonöt kilométer lehetett már mögöttünk, amikor sehol semmi, egyszer csak lerobbant a kocsink, és kész, nem mozdult többé. Akkor jöttek a katonák, megfogták és félretolták, mi meg gyalog men­tünk tovább, de nem sokáig, mert fáztunk és sötét volt. A Hűvösvölgyben fogtak el bennünket először. Falhoz állí­tottak az oroszok, aztán pincébe zártak, majd kihallgat­tak, de hogy durvák lettek volna hozzánk, azt nem mond­hatom. Még a kihallgatások sem jelentettek különösebb lelki tortúrát. Kilencszer fogtak el bennünket, de sohasem bántottak. Akkor aztán elmentünk vidékre, a birtokunk­ra. Ott akartunk meghúzódni, csakhogy a gazdatiszt már bent ült a házunkban, úgyhogy máshol kellett helyet talál­nunk. Kilenc hónapot töltöttünk a szomszédos birtokon, én ott szántottam, vetettem, libákat tömtem. Fent laktam egy félig lebombázott istálló padlásán, aminek az volt a nagy előnye, hogy senkinek eszébe nem jutott, hogy ott bujkálhat valaki Aztán a férjem azt mondta: - Hova me­gyünk? Nem tudom! - válaszoltam neki, s indultunk is vissza Pestre..." 78 1945-ben tértek vissza Budapestre, ahol mint a fasiszta kultúrpolitika támogatóit, letartóztatták M.G.P.: Muráti Lili úgy 85 éves. Népszabadság 1999. július 22. 72 Cenner Mihály i.m. 73 Bárdos Artúr: Játék a függönyről, 1942. Egyed Zoltán: Színházi levél. Film Színház Irodalom, 1941. július, 18-24. 3. idézi Szabó G. László in: Új Szó. 2003. 04. 23. Molnár Gál Péter: A Páger-ügy, Budapest, Pallas Lap- és Könyvki­adó, 1988. 219. Vinkó József: Vaszary Gábor meséli - Egy legenda és ami mögötte van. in: Rádió- és Televízióújság, 1988. május 2-8. 7. o. idézi: Szabó G. László in: Új Szó. 2003. 04. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents