Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
GÉGER MELINDA: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család
lehet". 49 Tanulmányait kihagyásokkal tarkítva folytatta, így 1921 januárjában újra kellett kezdeni az iskolát. Balló Ede után mesterként nagybátyját, Vaszary János választotta - valószínűsíthetően családi nyomásra. A főiskolát azonban ezúttal sem fejezte be: a második évfolyam záró félévét már nem fejezte be. Az intézményesített tanulmányok egyre kevésbé voltak fontosak számára, időközben ugyanis elkezdődött szakmai pályafutása: 1919-től már több mint 40 budapesti lap számára készített karikatúrákat. Sikeres indulását jelzi, hogy 1920-ban 2.000 és 5.000 koronás pályadíjat nyert 50 , majd 1921-ben a Szinyei-Társaság díjjal tüntette ki. Az Iparművészeti Múzeum mesekönyv-kiállításán díjat nyert és általános elismerés környékezte a Nemzeti Szalon egy kiállításán bemutatott mese-illusztrációit is. 51 1924-ben rövid tanulmányútra indult Párizsba öccsével, Jánossal, és egészen 1932-ig élt a francia fővárosban. Eleinte karikatúrarajzolásból élt, de rákényszerült írói tehetségének kibontakoztatására is. Rendszeresen küldött Magyarországra a Nemzeti Újságnak tárcákat és karcolatokat, és „Párizsi pletyka" címen az Est-lapokban riport-sorozatot vezetett. Kezdetben szűkös körülmények közt élt. Unokatestvére, Gadányi Jenő 1927es párizsi látogatása során találkozott vele. „Együtt mentek a rue Bobillot-ban lévő szállodába. Furcsa, sőt kínos benyomást keltett Jenőben ez az elhanyagolt, piszkos hotel, ahol Gabi is lakott. Unokafivére anyjának írt leveleiben azzal dicsekedett, nagyszerűen megy sora, előkelő szállodában lakik. (...) Gabinak nem szólt, hanem indítványozta, menjenek valahová vacsorázni. A vendéglőben Jenő érdeklődéssel tanulmányozta az étlapot, amiből alig értett valamit, Gabi azonban jól tudta a francia nyelvet, és ismerte az ottani ételeket. A rendelés megtörtént, de csak Jenő részéről; Gabi savanyú arccal panaszkodott, rossz a gyomra, nem tud enni. De amikor Jenő kijelentette, öregem, ma az én vendégem vagy, kiderült, gyomrának semmi baja, csak a zsebe üres; úgy nekilátott a vacsorának, mintha már napok óta nem evett volna." 52 Vaszary Gábor 1925-ben vette feleségül Aimée Maria Louise Fontant-t, akinek alakját híres regényeiben (Monpti, Ő) megrajzolta. 1928-ban gyermekük is született, (Vaszary Gábor Claude Lajos József), aki korán meghalt. Gábor a 20-as évek végére sikeres rajzolóként már konszolidált jómódban élt. „Negyvennégy újságban jelentek meg rajzaim, köztük a világ egyik legnagyobb lapja (Le Matin) az első oldalon hozott. Persze Rónay: Négyszemközt Vaszary Gáborral in: Literatura, 1935. október 1., 289-291. o. Képes Mozgóvilág, 1920. június 13.; Pályanyertes grafikusok, Magyar Ipramüvészet, 1922, 4-5. o. Nemzeti Szalon, 333. kiállítás, Díjazott művészek 1925. március, 1529. o. AS Szinyei Merse Pál Társaság által díjazott művészek kiállítása; Ki-kicsoda? (Kortársak Lexikona), Budapest, Béta Irodalmi Részvénytársaság, 1937., 882-883. Magyar Iparművészet, 1922. 4-5. o. Ebből az időből a következő meseillusztrációi ismertek: 1918: A kis Peti (gyermekmese); 1923: Kelemen Andor: Meseréten (gyermekversek, mesék); 1924: Blaskó Mária: A kiskirály (ifjúsági elbeszélés) idézi: Lövey Gábor i.m. 24. o. Gadányi Jenőné i.m. 67. o. a vicceket is én csináltam. Az első rajzomat két napig csináltam, később hatvan rajz és hatvan vicc lett a rekordom. Ettől is megundorodtam. Nem bírtam a szériázást. ...Egy barátom... egyengette az utamat, elvitt a nagy lokálokba, ahol megfestegettem a nőket, akik a gazdag barátaikkal szórakoztak. Egyszer egy ilyen gazdag fráter azzal akart kifizetni, hogy nekem adja a legszebb nőt, akit kiválasztok... ", 53 11. ábra: Vaszary Gábor író 1932-ben tért vissza feleségével Magyarországra: pályafutásának legsikeresebb évei ezután következtek. Budapesten eleinte újságíróként dolgozott, majd 1934től kezdve sorra jelentek meg regényei is. Első művével, a Monpti-val a legnépszerűbb írók közé került. (11. ábra) „Franciás" szellemű írásaiban több életrajzi mozzanatot dolgozott fel: műveiben szerepelt Gadányi Jenő is Cirigli Jenő néven. 1934 és 1948 között összesen két novelláskötete és tizenöt regénye jelent meg, melyeket többnyire maga illusztrált. Könnyed, vidám írásai rendkívül népszerűek voltak a polgári olvasóközönség körében s több kiadást is megértek. Regényeit gyakran ő maga illusztrálta. Rajzait biztos, lendületes vonalvezetés, a formák nagyvonalú, dekoratív leegyszerűsítése, továbbá frivol szellemesség jellemzik. 54 (12. ábra) Színpadra írt vígjátékait 1935-től mutatják be a fővárosi Székely Molnár Imre: Interjú Vaszary Gáborral, Nemzetőr, 1965. február hó, 5. Idézi Lövey Gábor i.m. 26. o. Monpti. Téka Könyvkiadó, Budapest, 1988. A művész 26 illusztrációjával; Ö. Helikon Kiadó, 2006. A szerző 8 illusztrációjával.
