Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

GÉGER MELINDA: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család

A Vaszary vezetéknév írásmódja a hosszú idő alatt megváltozott. Eleinte többnyire Vaszari-ként fordul elő, de ritkán és következetlenül használták az y-os változatot is. Ezzel kapcsolatban a festőművész naplója a következőket írja: „Egyszer Vaszary Kolos hercegprímást megkérdeztük, hogy hogyan áll a nemességünk, amire nevetve mondta: „Ha nemesek lettünk volna, nem fizettünk volna füstpénzt és nem szállásoltak volna be hozzánk katonát... Azonban a családban valaki számára jogom volna a báróságot kérni". Majd hozzáteszi: „az ipszilont nevünk végén először Vaszary Kolos hercegprímás használta, mint fiatal tanár; azelőtt csak az egyszerű „i" járta."

8 A család Keszthelyre történő áttelepülése a XVIII. század második felében valószínűsíthető. Az 1790-es években három Vaszari tűnik fel Keszthelyen, akik életkori közelségük miatt valószínűleg testvérek voltak: a legidősebb, Vaszari Ferenc a müvészcsalád alapítója. Rajta kívül Vaszari István (sz. 1771?) és Vaszari Antal (sz. 1774?) nevét jegyzik a források: ez utóbbi keresztnevét illetően eltérőek az adatok: Boronyai Teréz férjeként hol Antal, hol Ignác, hol János néven találkozunk vele.

9 A leszármazottak társadalmi státuszában a XVIII. század végére változás állt be: a jobbágysorból kinőve már többnyire iparos emberek voltak. Az 1700-as évek fordulóján Vaszari Ferenc szűcs mesterként kereste kenyerét: ez a foglalkozás öröklődött a családban. AVaszaryk társadalmi státusza XIX. századra fokozatosan emelkedett: elsőként a számos egyházi szolgálatba lépő, majd a gazdálkodói pályát választók jelezték az előrehaladást. Vaszary István veszprémi esperest követően Vaszary Kolos, a későbbi hercegprímás személyében a társadalmi ranglétra legmagasabb fokát érték el, amit az 1920-30-as évekre a Vaszary család művészeti életben betöltött szerepe is megerősített. A generációkon át igen magas gyermeklétszám következtében a Vaszary családfa rendkívül szétágazó. Családonként jellemző volt a 6-7 fős gyermeklétszám, amit a XVIII—XIX. századra jellemző halandóság sem befolyásolt lényegesen. A családalapító id. Vaszary Ferenc (Keszthely, 1764? - Keszthely, 1840. július 22.) és felesége, Nyesmánszky Erzsébet (1764? - Keszthely, 1827. szept. 1.) Vaszary János, a leendő festőművész dédnagyszülei.

10 Hét gyermekük közül a második fiú, Vaszary János (sz.: 1795. júl. 17.) a somogyi Széchenyi uradalom jószágigazgatója volt. Leszármazottainak kiterjedt családjában a gazdálkodói tevékenység dominált: többen köztük uradalmi tisztségviselőkként kaptak állást Vaszary Kolos érseki gazdaságában. (Az idősebb Vaszary János gyermekei közé tartozott az a Vaszary Vaszary János naplója Szépművészet, 1944. 11. sz. 311-318. o 9 Keszthelyi plébániahivatal katolikus születési anyakönyvei: 17901810-es évek. Vaszary Antal házassága Boronyai (Baranyai?) Terézzel 1800-1802 körül zajlott, és a házassági tanuk közt találjuk Vaszary Ferencet. A fiatalember kb. 25 éves ekkor, tehát születése 1774-1775 körüli időkre tehető. 75 éves korában halt meg Keszthelyen, 1849. augusztus 26-án. 10 id. Vaszary Ferenc születési dátumát a Tirczka családfából vettük át. János köz- és váltóügyvéd, aki az 1870-es évek elejétől folytatott ügyvédi gyakorlatot Kaposváron.

11 Míg a legidősebb Vaszary János a család gazdálkodói ágának, id. Vaszary Ferenc harmadik fia, Vaszary Antal (sz.: Keszthely, 1797. jún. 16.) szűcsmester a művészetekkel kapcsolatba kerülő másik ág alapítója volt. Vaszary Kolos hercegprímás (Keszthely, 1832. február 12. - Balatonfüred, 1915. szeptember 3.) Id. Vaszary Ferenc legkisebb gyermeke, ifj. Vaszary Ferenc kimagasló egyházi karriert futott be. A családfő felesége halála után, 64 éves korában feleségül vette a 30 esztendős Bajnok Terézt. E késői házasságból született legkisebb gyermeke. Az idős apa halála után a nyolcéves gyermekről özvegy édesanyja gondoskodott. Ferenc taníttatását fel nőtt korú féltestvérei támogatták.

12 Apja nem hagyott maga után vagyont, de legkisebb fia tőle örökölte magas termetét, hitbuzgóságát, természetes eszét és higgadt gondolkodását. „Sportügyességével kimagaslott társai közül s még inkább könyvszeretetével, amit apjától örökölhetett, mert ő is, ha tehette, szívesen el-elolvasgatott. Jámborságra hajló lelkületével már inkább anyjára ütött. Később kifejlődött benne az a nemes tulajdonság, hogy boldog-boldogtalannak szívesen adott s ezzel a régi és jómódú családfának átütő vonása verődött ki rajta. A mértéken felüli adakozások és még inkább az elemi csapások tönkretették a tekintélyes Zsedényi famíliát, s mire felvették a Vaszary nevet, a szegénység váltott velük jegyet.™ Vaszary Ferenc a szülőváros elemi iskolájának elvégzése után mint jámborságával és könyvszeretetével kitűnő tanuló -egyházi támogatással a premontrei rend gimnáziumában, majd 1847-től Pannonhalmán a bencés teológiai főiskolán folytatta tanulmányait. Családja olyan szegény volt, hogy Keszthelytől Pannonhalmáig mezítláb tette meg az utat. 1854. június 6-án fogadalmat téve lett a Szent Benedek Rend tagja, és ekkor vette fel a Kolos szerzetesi nevet. (2. ábra) Tanári pályafutását Komáromban kezdte, ahol időközben 1855-ben pappá szentelték. A városban alapítója volt a Történeti és Régészeti Egyletnek. Ezt követően öt éven keresztül Pápán, a bencések algimnáziumában tanított vallástant, latint és történelmet. Történelemórái miatt rajongtak érte a diákok, mert előadásai a bukott szabadságharc utáni esztendőkben a hazafias érzést erősítették bennük. A gimnázium igazgatójával, Füssy Tamással megindították az „Ifjúsági Plutarch" című kiadványt, melyben az ifjúság elé példaképül történelmi személyiségeket állítottak.

14 Tanári működésének 11 Lsd alább 12 István paloznoki esperes-plébános és József, páhoki kántortanító voltak leginkább segítőkész testvérei. 13 Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképsorozata {17071945) Bp. 1970. 329-330. o 14 Az 1858-1860 között megjelenő sorozatban Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Mátyás király, Széchényi Ferenc, Garay János, Vörösmarty Mihály, a keszthelyi Georgicont alapító Festetics György is szerepelt. Veszprém Megyei Levéltár 4846. szám.