Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KEVEY BALÁZS & CSETE SÁNDOR: A horvátországi Drávaköz gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum BORHIDI 2003 em. KEVEY 2006b)

klímazonális térképe szerint a Dráva somogyi szakasza a gyertyános-tölgyes zónába, baranyai szakasza a zárt tölgyes zónába, a Drávaköz pedig az erdőssztyep zóná­ba tartozik. A Dráva folyásirányát tekintve az Aremonio­Fagion és Quercion farnetto elemek is egyre növekvő tendenciát mutatnak (vö. KEVEY 2006b, 2007; 2. ábra), amely a délkelet felé fokozódó szubmediterrán hatással hozható összefüggésbe. SAF E3Qf 3,5 i 3,2 slll 18 1,4 1,4 _A-^7 !!!! :::: 0,5 0(4 0,5 0(4 "ii'iil Somogy Baranya Drávaköz 2. ábra: Aremonio-Fágion (AF) és Quercion farnetto (Qf) fajok csoportrészesedése a Dráva menti gyertyános-tölgyesekben Természetvédelmi vonatkozások A Drávaköz gyertyános-tölgyeseiből eddig 12 ­Magyarországon védett - növényfaj került elő, ame­lyek tovább növelik a társulás természetvédelmi ér­tékét: Asperula taurina*, Carex strígosa*, Carpesium abrotanoides*, Cephalanthera damasonium, Epipactis helleborine agg., Listera ovata, Lonicera caprifolium*, Neottianidus-avis, Primula vulgaris*, Ruscusaculeatus*, Scilla vindobonensis, Tamus communis*. RAUS (1971) a „Haljevo"-ból további két védett fajt is megemlít: Polystichum aculeatum, Platanthera bifolia. E növények közül a *-gal jelzett fajok elterjedésének súlypontja Dél­Dunántúl flóravidékén (Praeillyricum) van. 1996-ban avatták fel a Duna-Dráva Nemzeti Parkot. Jelen tanulmányban kutatott erdők - feltehetően a poli­tikai határok és az ezzel kapcsolatos érdekegyeztetési problémák miatt - nem részesültek oltalomban. A jövő­ben szükség lenne e gyertyános-tölgyesek védelmét megoldani mindaddig, amíg állományaik nem válnak az egyre intenzívebbé váló gazdálkodás áldozatává. Köszönetny í I vá n ítás Köszönetünk illeti PURGER Dragicát és PURGER Jenőt, akik horvátországi kapcsolataik révén sokat tettek an­nak érdekében, hogy kutatásainkat folyamatosan tudjuk végezni. Köszönetünket fejezzük ki azoknak is, akik ki­tűnő terepismeretük révén támogatták kutatásainkat, így TIRK István vadőrnek és TÓTH László erdésznek. Szintén köszönet illeti Edoardo LAURENZI Erasmus-hallgatót, aki a terepi felmérésben volt segítségünkre. A horvátországi Drávaköz gyertyános-tölgyeseiben viszonylag sok hegyvidéki és több szubmediterrán jel­legű növényfaj talál menedéket. Mivel a síkvidéki gyer­tyános-tölgyesek igen megfogyatkoztak, örvendetes, hogy e tájon még mindig vannak nagyobb és termé­szetszerű állományaik. Szubmontán fajai (pl. Anemone ranunculoides, Arum orientale, Carex pilosa, Corydalis cava, Dentaria bulbifera, Euphorbia amygdaloides, Fagus sylvatica, Galium odoratum, Milium effusum, Salvia glutinosa, Sanicula europaea, Veronica montana stb.) részben folyó hozta demontán-adventív elemek, de többségük az i.e. 3000-től i.e. 800-ig tartó „Bükk I. kor"-ból, a szubmediterrán fajok (pl. Asperula taurina, Carex strígosa, Carpesium abrotanoides, Lonicera caprifolium, Primula vulgaris, Ruscus aculeatus, Scilla vindobonensis, Scutellaria altissima, Tamus communis, Tilia tomentosa) pedig az i.e. 5500-tól 3000-ig tartó „Tölgy kor"-ból maradhatott fenn (vö. ZÓLYOMI 1936, 1952; JARAI-KOMLÓDI, M. 1966a, 1966b, 1968). A fenti sajátos fajkombináció még tovább emeli e gyertyános­tölgyesek flóra- és vegetációtörténeti jelentőségét. Rövidítések: A1: felső lombkoronaszint; A2: Alsó lombkoronaszint; AF: Aremonio-Fagion; Agi: Alnenion glutinosae-incanae; Ai: Alnion incanae; AQ: Aceri tatarico-Quercion; Ar: Artemisietea; Ara: Arrhenatheretea; Ate: Alnetea glutinosae; B1: cserje­szint; B2: újulat; C: gyepszint; Cal: Calystegion sepium; Che: Chenopodietea; Cp: Carpinenion betuli; Des: Deschampsion caespitosae; Epa: Epilobietea angustifolii; Epn: Epilobion angustifolii; EuF: Eu-Fagenion; F: Fagetalia sylvaticae; GA: Galio-Alliarion; MoA: Molinio-Arrhenatherea; OCa: Orno­Cotinetalia; OCn: Orno-Cotinion; Pru: Prunetalia spinosae; Qc: Quercetalia cerris; Qfa: Quercion farnetto; QFt: Querco­Fagetea; Qpp: Quercetea pubescentis-petraeae; Qr: Quercetalia roboris; Sal: Salicion atbae; Sea: Secalietea; s.l.: sensu lato (tágabb értelemben); Spu: Salicetea purpureae; TA: Tilio platyphyllae-Acerenion pseudoplatani; Ulm: Ulmenion; US: Urtico-Sambucetea; VP: Vaccinio-Piceetea.

Next

/
Thumbnails
Contents