Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

HORVÁTH JÁNOS: A Rippl-Rónai tanítványok. Rippl-Rónai művészetének hatása az 1910-es években Kaposváron

játított expresszív színadás, a „vad" szemlélet szembetűnően érződik. A korrektúra ügyében a művész öccse, vagy Fleiner Mór ügyvéd felesége járt közben. A munkával töltött órák lejártával, a délutáni órákban lehetett menni hozzá. A fiatal korában festőnek készülő Takáts Gyula is részese volt egy róma-hegyi rajz leckének. Az ő munkáinak korrektúrája után Rónai a szintén nála lévő Balázs Jánost arra biztatta, fesse le Takáts Gyulát néhány ecsetvonással, egy-két lila szín felrakásával elkészítette diákkori arcképemet. Rónai lusta nyugalommal a portré hátterébe néhány sárgászöld vonást húzott."

10 1921-ben Gömöri István, egy művész hajlamú kaposvári gimnazista felvetette barátjának, a rendkívül tehetséges Balázs Jánosnak, hogy „fel kellene keresnünk Rónai mestert a Róma-hegyen. Ezt a tervet megemlítettem a gimnáziumban Halvax Gyuszi barátunknak, aki művésznek készült és ő is örült az alkalomnak, hogy ő is bemutassa dolgait és szívesen lesz vezetőnk, hiszen családja atyafiságos viszonyban van a Rippl családdal. A következő vasárnap máris felkerekedtünk hárman, s vittük vázlatainkat és akvarell készleteinket. Felmerészkedve unokaöccse Martyn Ferenc festőművész fogadott és vezetett be Rónai műtermébe, melyben egy régi fotel, egy régi zongora és egy festőállvány állott, s a falon körül ceruza és tollrajzok, kevés pasztell, kiváló krétarajzok, minden hevenyészett keretezéssel. A mester is bejött, kedvesen fogadott minket, áttekintve dolgainkat, Balázs rajzait dicsérve bíztatott nagyobb lélegzetű munkák produkálására. Majd a falon függő munkáira térve, megemlítette az utcai sétálókat, amit a kávéház ablakából rajzolt, majd a „Kaposvári urak a Koronában" címűről szólt és mutatta a Rigó kapitányról (kaposvári rendőrkapitány volt) készített igen hatásos tusrajzát. Ezután a zongorához lépve, azon elfekvő sok francia kiadású könyvből mutatott képeket az ő hozzáfűzéseivel, tollal kijavított téves címeket stb...."

11 Kaposvár korabeli művészi közélete és a Róma-villa művészköre közti óriási szellemi távolságra már rámutattunk. Kapcsolódások viszont voltak. Az első számú összekötő Rippl-Rónai Ödön. Rippl-Rónai Ödönnek a Turul Szálloda kávéházában külön asztala volt, a művészasztal, a házában pedig az ország első modern múzeuma. Otthonának négy szobája a padlótól a mennyezetig zsúfolva volt képekkel. Az első volt a Rippl-szoba, a második a francia művészeké, például Vuillard, Bonnard, aztán a fiatal magyaroké következett Kernstok, Márffy, Czigány, stb. 1910 körüli képeivel. Aki Rippl-Rónai művészetével akart találkozni, először Ödön múzeumába ment. Bernáth Aurél számára „...akkortárult ki a világ..."

12 10 Takáts Gyula: Egy kertre emlékezve. Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest, 1971. Start a déli folyosóról. 23.oldal. 11 Gömöry István emlékirata. In.: Horváth János: Balázs János festőművész emlékkiállítása katalógus. Rippl-Rónai Múzeum Kaposvár, 2005. 12 Bernáth Aurél: így éltünk Pannoniában. Szépirodalmi Könyvkiadó. 1956. 316.1. „Rónai (Rippl) Ödön Magán Múzeuma, a Szépművészetek és Népies Művészet köréből" címmel 1912-ben nyílt meg a Fő utca 58. szám alatt. A ház a Róma-villa előtti hat évben a művész tulajdona volt. Abban készült az enteriőr képek korszaka. 1908-ban az új otthonban új festészet: a „kukoricás korszak" született.

13 A Turul művészasztalának légkörét a humor és az ugratás jellemezte a modern festészet kérdéseit érintő párbeszédekben. A városban voltak téríthetők és hitetlenek. A művészasztalhoz csak a „hívők" ülhettek. A szűk társaságot Ödön tartotta össze. Rippl-Rónai József nem vett részt a művészasztali kvaterkálásban. Fölötte állt az Ödön ajkán csüngő kisemberek társaságán, akik számára öccse is művész volt, mert róluk készítette pasztell arcképeit. Az igazi művész külön asztalnál ült Lazarine-nal, Anellával, Medgyessyvel, Ödönnel, Pubival és rajzolt. A Korona Szálló teraszán is elüldögélt. A Koronában készült rajzok alapján - Wolf tanácsosról, Csukly Károly jegyzőről, Poór Sándor ügyvédről megismert lapokat szemlélve - előkelőbb polgárok körét és technikailag igényesebb műveket látunk. A kávéházi rajzokat, humoros szöveggel kísért karikatúrákat Ödön tette el. Rippl-Rónai Ödön tevékenysége által kelt életre a nagy művész uralkodói előszobája. A műgyűjtésnél becsesebb munkát, amely a legmaradandóbban örökíti meg a korszellemet, aligha tudnánk felhozni. „A képtár alapját ő vetette meg, példátlan szorgalommal és ügyszeretettel. Apostoli szerénységgel és hittel működött a város kultúrájáért. Az ő neve itt e városban szétválaszthatatlanul össze kell, hogy forrjon nagy fivére nevével."

14 Rippl-Rónai József gondoskodott arról, hogy a város lakói az elsők között ismerjék meg művészetét. 1905-ben, 1913-ban és 1920-ban rendezett nagy önálló kiállítást. A minden év karácsonyi „Somogyvármegyei képzőművészek kaposvári kiállításán" rendszeresen nagy anyaggal vett részt. A helybéli elismertség azzal tetőzött, hogy az 1913-as kiállítását a vármegye főispánja nyitotta meg. A kaposvári elismertség nem volt meggyőző erejű. A fővárosi sikerek hírei nyomán puhult meg iránta a hivatal. Goitein Mór belvárosi képkereskedésének kirakatában sokan emlékeznek egy nagyméretű kukoricás képre. Az 1905-ös Anna iskolai, 163 művét felsorakoztató kiállításról egy szemtanú így emlékezik. „Értetlenül és haragosan néztem a kisvárosi közönséget, amely mosolyogva, kritizálva, itt-ott gúnyos megjegyzésekkel nézegette Rippl-Rónai képeit, mint jól sikerült élceket idézgetve a katalógusból azokat a kedvesen közvetlen címeket, amelyeket a művész képeinek adott: Piacsek bácsi pipálgat, vagy Lazarine influenzás, vagy Öreg férj, fiatal feleség és hasonlókat. Annyira bántott a gúnyos lekicsinylés, mintha személyes sérelmem lett volna."

15 13 Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény. Kaposvár, 2002. 10-47. oldal. 14 Bernáth Aurél: Megnyitóbeszéd Rippl-Rónai József halálának 30. évfordulóján rendezett kaposvári ünnepségen. In.: Visszaemlékezések Rippl-Rónai Józsefre. Kapovár, 1958. 15 Fóthy János: Emlékezés Rippl-Rónai Józsefről. In.: Visszaemlékezések Rippl-Rónai Józsefre. Kapovár, 1958.