Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

CSEPINSZKY MÁRIA: A szennai szabadtéri néprajzi gyűjteményben felépített somogyszobi lakóház áttelepítésének története

Molnár János bácsi vezetésével négy - öt asszony dolgozott és egy férfi, napi bérük 400 forint volt. (sározók: Miszlang Jánosné, Rudán Lajosné, Zóka D. Jánosné, Magyaros Józsefné, Harmati Ferencné, Merkei József, Vass József, Kaponya József). A somogyszobi ház közfalai nem voltak vesszővel befonva, ezért itt „föcskerakás"-sa\ tesz falat. A föcske-rakásnak keményebb sarat kellett keverni. Jó kétmaroknyi sárból gombócot csináltunk: ezeket kell egymásra rakni, s így alakul ki a fal. Ahogy a fecske is építi a fészkét. A fal - akár paticsfal, akár föcske-rakás - egy-két nap alatt megrokkan, ezért a sár-gerenda alatt keletkezett réseket sárral be kell tömködni. Amikor a sár-fal teljesen megszárad, lehet pucolni. A somogyszobi ház pucolását augusztus 26. 27. 28. és 30-án csináltuk. A pucoló-brigád tagjai, Molnár János bácsi vezetésével: Harmati Ferencné, Mogyorós Józsefé, Praj Józsefné, Zóka D. Jánosné, Rudán Lajosné, Miszlang Jánosné, Merkei József, Vass József. A pucoláshoz nagyon jól kidolgozott sár kell, s nem szalma, - mint a falhoz, - hanem törek. Ezt az anyagot, ami folyósabbra van keverve, mint a falazó-sár, kézzel és simítófával (volt, aki kőműves-kanállal) kenték föl a falra és simították el. Amikor a pucolás megszáradt, akkor még kétszerháromszor nagyon híg sárral „bemeszeltük" a falat. Meszelni csak a teljes száradás után, jó pár hét múlva lehetett. 1986. augusztus végére készen lett a somogyszobi ház. A ház ácsmunkája, zsuppolása és a sározása kész, de még fel kell tölteni. Nagy József szennai lakos vállalta, hogy betalicskázza a földet és ledöngöli. Augusztus 21én kezdte a munkát és 5 napig csinálta, napi 400 Ft-ért. A padlás-sározás két napig tartott, a sarat Vass József vellával dobálta föl a padlásra, és az asszonyok elkenték a födémdeszkákon. A készre-pucolást követő pár nap múlva kizöldült a fal. Ezen jót mosolyogtunk, s viccelődtünk sokat, de hamar „leszáradt" a zöld, ahogy a fal száradt. A falumúzeumba áttelepített somogyszobi lakóház A somogyszobi lakóház jól beleillik a szennai néprajzi gyűjtemény 1986-ig felépített épület-együttesébe, és ott a kialakított utcasor ötödik telkére került, a kopárpusztai haranglábbal szemben. 1987-ben a kerítés, és a mellék-épületek is elkészültek. Az utcafrontra került egy zárt deszka-kútház, kétvödrös kúttal. A telek végébe épült fel egy méhes, és egy pálinkafőző (a Pénzügyőrök megígérték, hogy adnak egy lefoglalt pálinkafőző-készüléket, melyen néha bemutathatjuk, hogyan készül a pálinka), s a portára még áttelepítettünk egy zsilipéit boronafalas disznóólat, melynek végén egy nyitott fészer van. Az utcafronton a kerítés hasított-palló (keresztbe rakva), az oldal-kerítések és a virágoskert kerítése pedig fonás. A szakszerűen - korhű állapotban - elkészült somogyszobi lakóházat, és mellék-épületeit 1987 nyár végén a látogatók már megtekinthették. 1. ábra: A „Somogyszobi ház" eredeti helyén