Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
KAPITÁNY ORSOLYA: A segesdi búcsú 1981-ben és 2004-ben
lehetnek annak az oktató és nevelőmunkának, amit az államtól visszakapott egyházi iskolákban a fiatalok körében végezhetnek. A búcsújáróhelyeket a hagyomány szerint éltető paraszti kultúra végérvényesen felszámolódott, az ebben nevelkedett emberek lassan kihalnak. A búcsújárás tartalma azonban nem változott meg, mert ma is a vezeklés és az elégtétel gondolata, a Szenttel való találkozás igénye hatja át. 53 Egy 1979-ben készült felmérés arról számolt be, hogy a vallásosság sok helyen még tradicionális volt és társadalmilag elvárt. Somogyban a TSZ tagok 87 %-a hitt Istenben, rendszeresen templomba járt 30 %-uk, ritkán, csak ünnepek alkalmával 46 %. Az emberiség jövőjét a somogyiak közül még 68 % csak a vallással együtt vélte elképzelhetőnek. Gyermekét a lakosság 46 % -a vallása szerint akarta nevelni. 54 Az 1948 előtt születettek vallásos nevelése, kisgyermekként a szülőkkel, nagyszülőkkel megtapasztalt búcsújárás hagyományának folytatása még 1981-ben élt, aminek az emléke napjainkban is megvan az idősebb generációban. 55 2004-ben végzett felmérésből már kitűnik, hogy a részvétel szempontjából a legaktívabb magnak az 51-75 év közöttieket tekinthetjük (49 %). Számadatokkal nem, de a fotófelvételekkel igazolni tudjuk, hogy 1981-ben is ez a korosztály volt a legnagyobb számban jelen. (18. ábra) Jellemző napjainkban, hogy a gépkocsival érkezettek többsége idősebb korú családtagot hoz magával. Többnyire az ő kérésének tesznek eleget a búcsújáróhely felkeresésével. Azoknál, akinél ez megfigyelhető, a hagyományozódás valószínűleg nem szűnik meg, ott a vallásos nevelés folytatódik. Arra is volt példa, hogy az unokafiú (23 éves) kísérte el Csurgóról a nagyanyját, mert ő is igényli a vallás ilyen formán történő megélését. A 6 és 15 év közöttiek jelenléte is részben a szülők BARNA 1990. 22. HAVASY 1991. 321. Bizei adatközlők (Hampót Istvánné, Stromayer Irén és Balogh Józsefné, Krénusz Mária) erről számoltak be. és nagyszülők példakövetésével magyarázható, ugyanakkor már jelentkezik az egyházi és az állami iskolák keretében folyó hitoktató munka nevelő hatása is. 56 A kikérdezettek (578 fő) nemek szerinti megoszlása, a nők arányának túlsúlyba kerülése (67%), nemcsak a búcsúlátogatásban válik nyilvánvalóvá, hanem a hétköznapok vallásgyakorlásában, a templomi szertartásokon való részvételben is megfigyelhető. 57 (19. ábra) A vallás hanyatlásának okai között az 1970-80-as években készült felmérésekben az iskolai végzettség robbanásszerű emelkedése is szerepelt. 58 Ekkor már kitapintható volt a vallásosság egy új, tudatosabb megélési formája az értelmiségiek körében. Bár a 2004-es felmérési adatokban az elemit végzettek száma még dominál, de már a szociológiai felmérések adatait szinte visszaigazolásként láthatjuk a felsőfokú végzettségűek jelenléti arányában. 59 (20-22. ábra) Nemcsak a felmérési adatok, hanem az 1981-ben és 2004-ben készített fotók is bizonyítják a 23 év alatt végbement változásokat. 2004-ben már az egyház berkeiben feszülő problémákkal is szembesülnünk kellett, hiszen tudomásunkra jutott, hogy a ferences rend képviselői a kolostort a Kisasszony-napi búcsút követően elhagyják. Borza Miklós a somogyszobi helytartó tovább folytatja a munkát, de ez nem pótolja a szerzetesek több évszázadon át tartó hittérítő munkáját a környékben és a településen. 60 Az egyik kaposvári család azért ment el a búcsúba, mert a fiúk a Katolikus Gimnázium tanulója és tanára részt vett az eseményen. A18. századi homokkomáromi adatok a nemek részvételi arányában szinte kiegyenlítődést ( férfi 49 %, nő 51 %) mutatott. HAVASY 1990. 318. Analfabéta a felmértek között 2 fő volt. Ezúton mondok köszönetet Ivelics Jánosnénak a segesdi Árpád-házi Szent Margit Múzeum és Könyvtár vezetőjének, Horváth Imre Albin atyának, Borza Miklós somogyszobi plébániai helytartónak, hogy segítették munkámat. Köszönöm a somogyszobi fiataloknak az adatrögzítésben való részvételt. A felmérések a Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattárában 2378-2382 leltári számon találhatók. 18. ábra: A búcsút látogatók életkor szerinti megoszlása