Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KAPITÁNY ORSOLYA: A segesdi búcsú 1981-ben és 2004-ben

7. ábra: Somogyszobi fiatalok műsora a templomban a Kisasszony napi búcsú előestéjén. Fotó: Kapitány Orsolya, 2004. N-20.216 kötényruhás változatát 2004-ben a 70 év felettieken láthattuk. Napjainkban bőszoknyás asszonyok már csak Zalakomárból érkeztek. A falusi környezetben élő fiatalabb 40-60 év közöttiek a sötét szoknya és hozzá világos színű blúz együttest részesítették előnyben. Polgári értékek követése tükröződött a kosztümben történő megjelenésen, ami a városban élő asszonyokra voltjellemző. A férfiak öltözetében az elmúlt 23 év alatt jelentősebb változás nem történt. Az öltöny mellett a vasalt nadrág inggel, vagy ingpulóverrel mondható jellemzőnek. Sportos megjelenésre korábban egyáltalán, de napjainkban is csak elvétve van példa. A szülők a gyerekeket is alkalomhoz illő ünnepi ruhába öltöztették és 2004-ben is ez volt megfigyelhető. Ma már legtöbben gépkocsival érkeznek, és csak a kegykápolnánál tartott eseményen vesznek részt. A szentgyónást és a szentáldozást is itt végzik, ezért a plébániatemplomban kevesebb hívő jelenik meg. 2004-ben a 7 órakor tartott misén a Csurgóról érkezettek egy kis csoportja (7 fő) és néhány helybeli vett részt. A 8.30-ra meghirdetett szentmisére 110 fő gyűlt össze. A női nem túlsúlyban volt a 12 férfi és 9 gyermekkel szemben. Albin atya (Horváth Imre) tartotta a szentmisét, aki a mise után bejelentette, hogy a hordozható Máriát csak a Rózsadombon keresztül vihetik ki a kápolnához.

46 A Szűz Anya szobrának cipeléséért nem volt sorban állás.

47 Nyolc személy jelezte az Atyának, hogy szívesen vinné, így útközben váltani is tudtak. 1981-ben még vetélkedés folyt a helyért, ma már alig van jelentkező.

48 Megfigyelhető volt, hogy 2004-ben a cigányság köréből kerültek ki a feladat vállalói, ami a korábbi években nem volt jellemző. Akkor a több ezres tömeget megmozgató búcsún Szűz Mária szobrát kb. 2 km hosszú körmenet kísérte. A rendnek megfelelően állt fel a sor, elől a keresztet és zászlót vivők mentek. Amennyiben a kereszt a bűnbánat és a vezeklés jele, úgy a búcsúszászló az öröm és diadal jele kell, hogy legyen, írja Tomisa Ilona. A búcsús zászlónak nemcsak jelképes szerepe, hanem meghatározott funkciója is volt. A búcsús csoport, ahogy megérkezett a kegyhelyre, az előénekes a zászlóvivőkkel együtt odajárult a Mária képhez, vagy szoborhoz, hogy köszöntse. Elinduláskor ugyanez ismétlődött meg, csak a beköszöntő ének helyett az elbúcsúzó ének hangzott János atya (Horváth Ferenc), a rendház vezetője nem kérte meg a Közlekedési Felügyelettől a szükséges engedélyt a főúton történő vonuláshoz. Albin atya (Horváth Imre) nagy szomorúsággal mondta ,A Rózsadombot is megjárja a Szűz Anya, de nem én akarok újítani." „Segesden nincs.aki a szobrot vigye." A Mária lányok egykori erényeinek, kiváltságainak ma már híre sincs a segesdi búcsúban.