Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KNÉZY JUDIT: A csökölyiek önértékelése, véleménye saját hagyományairól és sorsuk fordulója (1900-1950)

A fent felsorolt rekvirálási készletek között említett rozsliszt, kukorica, burgonya, bab eleve fontos szerepet játszott a csökölyeik táplálkozási nyersanyagkészletei között, éppúgy, mint a baromfi és sertés, mint húsféle, a gyümölcsök közül az alma, ízesítők közül a mák, dió, méz, hagyma. Az éhező pécsi bányászoknak 1946 márciusában 35 kg babot, 7 kg lisztet, 687 kg burgonyát és 333 tojást adtak össze a csökölyiek. De a helybéliek szintén segélyre szorultak. A károsult gazdák portájáról ételnyersanyagokat illetve készleteket is elvittek, sőt még fiatal gyümölcsfákat is: Garai Józsefnétól ( 176. sz. ház) 1 hordó káposzta nyilván savanyú káposzta Özv. Ivánczi Józsefnétól (257. sz. ház) 40 db üveg paradicsom (lé) Szulimán Józseftől (557. sz.) 6 db uborkás üveg uborkával Korcz Mihálytól (241. sz.) 150 literes káposztáshordó káposztával együtt, 40 üveg paradicsom, 25 liter savanyúság (paprika, uborka, paradicsom), 25 liter gyümölcsíz továbbá 6 éves termő almafa, 3 db kajszi és 4 db körtefa. (A savanyúság közt említett paradicsom zöldparadicsom, a gyümölcsíz pedig saját befőzésű lekvár volt, elsősorban szilva, de lehetett baracklekvár is). Az elmenekülő csökölyiek emlékezete szerint többen vitték magukkal a szilvalekvár sűrűségűre főzött sárgabaracklekvárokat is, a szegényebbje akkor látott először ilyet. De vitték a szilvalekvárt, az aszalt gyümölcsöket, zsírt, füstölt húsokat is. A Posta soron lakó szegényparaszt Zsobrák Istvánné, Tamás Erzsébet elmondta, hogy a menekülők lesütött húsokat is vittek magukkal véndelyestől, a szegényebbeknek ez is újdonság volt, ők csak a második világháború után kezdték így tartósítani a sertéshúst.

40 A táplálkozási készletekhez kapcsolódó adalék a méhészeti eszközök és termékek eltűnésének számbavétele Korcz Mihálynál (10 db méhkas, 4 kaptár méh, 20 kg méz, 4 kg viasz). Az 1920-as években Gábos Dénes még azt panaszolta, hogy a csökölyiek nem használják ki a méhészeti lehetőségeket, alig egy-két gazda foglalkozik méhekkel.

41 A Hangyaszövetkezet eladási lehetőségeket teremtett és az 1930-as években már többen évente adtak el mézet.

42 Jelentős mennyiségű bort vittek el a községből az orosz alakulatok, bár e község nem volt híres igényesen kezelt borairól. Korcz Mihálytól eltűntek fontos borfeldolgozási és tároló eszközök, mint a 380 pengős új szőlődaráló, 200 literes kád, 15 literes boros sajtár, 1 db tőtike, 6 kg rézgálic és 12 kg feketegálic. Ezeket talán nem az oroszok vitték el. Balázs Ferencék egész konyhaberendezése eltűntét panaszolták minden edénnyel együtt. A részletesebben számba vett edénykészletekből nagyobbrészt tálalóKnézy J. 1977: 62. 72. Gábos D. 1926: 10.-12. Kiss E. 1935: 541-580. edények és evőeszközök eltulajdonításáról számoltak be. Porcelánból, üvegből, esetleg keménycserépből készülhettek a tányérok, tálak, húsos tálak, „poharak", (leveses edény), kávéscsészék. A húsos tál lehetett cserépből is. „Porcelán"-nak nevezték a keménycserép edényeket is. Az evőeszközök is nagy készletekben tűntek el (villa, kanál, kés vagy többszemélyes evőeszközkészlet). Kevésbé vitték el a főző- és tárolóedényeket. Az utóbbiak már zománcosak voltak, (zománcos fazék és födél, egy 45 literes kékzománcos zsíros bödön, s valószínűleg a három vizeskanna és a két vödör is.). Teknők, szenes villák, vasvillák, vaslapát, pörcnyomó, (töpörtyűnyomó) két nagykanál is a veszteségek listájára került. Érdekesség Korcz Mihály esetében a 30 literes gőzfazék megemlítése. Ami figyelemre méltó, az edénykészletek számszerűsége: Farkas Ferenc: 8 zománcos edény, 72 porcelán tányér, 20 húsos tál, 20 kanál, 20 villa, 20 kés Garai Józsefné: 8 főzőedény (zománcos), tálak, tányérok, 2 vödör. Ivánczi Józsefné: 20 zománcos edény, porcelán és üvegedények, 10 személyes evőeszköz. Lőczi Mihály: 85 db evőeszköz, 30 tányér, 6 literes zománcos fazék és födél, 1 teknő, 1 szenes villa, I kanna, 1 pörcnyomó, 2 nagy kanál, 40 pohár, Szulimán József: 20 db porcelán edény, 6 teknyő, 14 zománcos edény Korcz Mihály: 45 literes kékzomános zsíros bödön, 4 vasvilla, 1 vaslapát, 30 literes gőzfazék, 3 vizes kanna, 36 porcelán tányér, 4 tál, 12 kávés csésze, 16 db pohár A táplálkozáshoz segélyként érkeztek különféle termékek, vagy megszervezték bizonyos termények, élelmiszerek elosztását. 1945. június 2.-án kölest osztottak ki a rászoruló gazdák között 7 mázsát, holdanként 16 kg-ot. 1946. május 20.-án zsírjegyeket kaptak és cukrot. Utóbbira 272-en voltak igényjogosultak, 30 dkg jutott fejenként (terhes és szoptató anyáknak, gyerekeknek). Összesen 96 kg-ot és 70 dkg-ot adtak nekik 1945. június 2.-én. 1946 szeptemberében sót (2*50 kg-ot) és gyufát is utaltak ki a rászorultaknak. Ugyanaz év októberében a még működő Hangya 193 adag szaharint osztott ki, egy adag ára 70 fillér volt. Szobaberendezési és háztartási textíliák, viseleti darabok Nagy mennyiségű ágynemű, háztartási textília és ruhanemű tűnt el. Sajnos nem jelzik általában, hogy melyik volt házivászonból, erre egyes esetekben következtetni lehet. A legtovább a pamutvászon lepedők tartották magukat, de a matrac durvább vászontokban volt, és a vánkosok és párnák között is lehetett küttővászonból

43 varrt is. Küttővászon ágynemű már nem volt az ún. szép szobában ekkor. Több esetben írták, hogy a dunna, vagy vánkos huzattal együtt tűnt el, ezekben az esetekben a huzat biztos nem küttővászon, de valószínű maga a Bár Csökölyben a házi szövés volt divatban a tömött szövésű ún. küttő vásznakat többnyire takácsokkal szövették meg, bár néhány parasztasszony ezt is el tudta készíteni.