Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KNÉZY JUDIT: A csökölyiek önértékelése, véleménye saját hagyományairól és sorsuk fordulója (1900-1950)

Voltak még szerencsétlenebbül járt falvak. Kutasról azt jegyezte fel a református pap, hogy "sértetlen ház, istálló, pajta egyetlen sem maradt, akadt, némelyik leégett, a másikat felrobbantották, a takarmányt úgyszólván mind elégették."

34 Mesztegnyőn nemcsak a község belterületén lévő szinte összes épület sérült meg, de még a szőlőhegyi pincék némelyikébe is aknák vágódtak be, megölve az ott rejtőzködőket.

35 Csökölyben az épületkárosult gazdák egyéb segítség hiányában kölcsönkértek téglát, tetőcserepet, ablaküveget, lécet, horganyzott lemezt, cementet. Az épületfát saját területükről termelték ki, ahova zsupp kellett, azt megtermelték, vagy felhasználták, ha volt félrerakva. A középületek helyreállításához is készült költségvetési terv, kértek 7 740 000 pengőt, saját fedezet 38 000 P volt. Az újjáépítési miniszter ehhez biztosította a segélyt (orvosi épület, körorvosi lakás, római katolikus iskola és templom, református templom és iskola, tűzoltószertár, körjegyzőségi épület, segédjegyzői lakás.) Csökölyben nem kaptak 1945 után az új gazdák lakótelkeket és földeket, az igénylőket más községek határában elégítették ki. így itt senki sem kapott kedvezményeket lakóház építéséhez, mint Felsőmocsoládon és környékén.

36 Az igényekből kiderül, hogy téglafalú, cseréptetejű igényes épületek készítését, illetve a meglévők ily módon való helyreállítását tervezték, de a kölcsönkért anyagok listája is erre utal. Köztudomású, hogy ebben a községben őrződött meg a megyében a legtöbb emléke az egykori faépítkezésnek, az 1964. évi műemléki felmérés 6 épületet javasolt népi műemlék jellegűnek. 1968-ban Morvay Judit még többet javasolt védésre, több lakóházat, egy különálló kettős kamrát, egy pajtát is.

37 A kárlista mutatja, hogy néhány portán már az épületek modernizálásához megvásárolt anyagok ott voltak a háború idején, sajnos ezekből is elvittek, sőt az ajtókat, ablakokat is kiszedték még a meglévő épületekből is: Özv. Kovács Istvánnétól (155. sz.) 20 méteres épülethez való épületfát, 35 padlódeszkát, 2 üvegajtót vittek el. György Jánostól a (173. számú ház) 80 db fűrészelt tölgyfa padló, 25 méteres épülethez való kifaragott fa, 25 m-es pajta padlóból való oldala tűnt el. Farkas Ferenctől ( 172. sz.). 2 db üveg szárnyas ajtót, 3 ablaküveget, 1 négyzetméter keményfát, 10 méteres vízvezeték csövet tulajdonítottak el. Lőczi Mihálytól (250. sz.) az összes ablakot, ajtót, a 3 pajtakaput és az utcai kerítést is ellopták. Szulimán Józsefet (357. sz.) az összes előkészített padlódeszkáitól és gerendáitól, 1 egész sertésóltól, 4 Simon József, 1996: 63. Gálné Jáger M. 2000: 97-107. Kaposvár felé menekültek, Magyaregresre, Somogyjádra majd Mernyére. A fésűs beépítési módról az Országos Építésügyi Szabályzat 1937. évi 3. és 39. paragrafusa, egyéb vonatkozásokról a VI. tc. 2. bekezdése az OSZ. É. 54. paragrafusa 1. bekezdése írt - erre hivatkozott az igali alispán az engedélyek kiadásánál 1946-48-ban Felsőmocsolád,, Ecseny, Polány esetében Somogy Megyei Levéltár V. 239. Ld. 9. jegyzet Az anyag egy része az akkori Műemléki Felügyelőség Népi Műemléki Adattárába és a Néprajzi Múzeum Adattárába (EA) és Fotótárába (EF) került. ablaktól és rámától, 4 ajtótól fosztották meg. Korcz Mihálytól (241. sz..) 4 m tölgyfapalló, 40 szál léc, 16 szál 4 m-es collos fenyődeszka, 2 db istállóajtó, 1 konyhaajtó, 3 méteres konyha padlásdeszkázata, 10 méteres pajta fele oldaldeszkái, 350 db tetőcserép, 12 fm * 1 fm csempézett fal 120 cm magas ablaküveg és keret 8 m-es pincetető zsuppja tűnt el. Bár a községben asztalos (Gerdelics László), két kőműves, három bognár is dolgozott 1945 után is egy ideig

38 szerepe volt még a képesítéssel nem, de gyakorlattal rendelkező parasztácsok, bognárok, kőművesek tevékenységének. A nagyobb portákon a szerszámoknak külön ún. vasas kamrát rendeztek be, hogy amihez nem kellett feltétlenül mestert hívni, a család férfitagjai maguk is el tudták készíteni, vagy megjavítani a fából való eszközöket, szerszámnyeleket, élesíteni a késeket, pengéket, kaszát, sarlót. Korcz Mihálynál és Balázs Ferencnél bizonyára volt ilyen faragókamra, amelyből sok szerszám eltűnt: Korczéktól 1 db gyalupad, 4 db gyalu, 5 db véső, 2 db szekerce, 2 db fejsze, 2 db új kocsikerék, 1 db nagy fűrész, 3 db kisfűrész, 2 db harapófogó, 5 kg szeg, másfél kg kocsi festék, 1 db targonca, 1 pár rövid kocsioldal, Balázséktól 3 db dupla gyalu, 1 db egyszerű és 2 db falcz gyalu, 3 db fejsze, 2 db fűrész, fogó és kalapács, ezenkívül 1 szán 1 targonca, köszörűkő. A földművelési és állattartási eszközök elviteléről több család esetében is hírt adtak: 13 ásó, 9 vasvilla, 8 kapa, 5 lapát, két járom, 1 vaslapát, 1 vaseke szántóvassal, 1 új eketalp és ekevas és két kasza hiányát panaszolták. A "kasza ínség" nagy volt ebben a háború sújtotta térségben. 1945. július 5.-én Csökölyben 60 darab, Mikében 40 darab kaszát osztottak ki, melyért természetben fizettek.(Nagyatádon 220-at, Kutason 160-at, Vízváron 150-et stb) Tüzelőberendezés, bútorzat, bútor együttesek A beépített és nem mozgatható tüzelőberendezések helyett már a mozgathatók lehettek általánosak. Ilyen mozgathatókat vittek el a háború alatt. Összesen 3 db tűzhely, 1 db csikótűzhely I db majolika rézrudas tűzhely kürtőkkel, 3 takaréktűzhely és 6 kályha - bizonyára vasból való - eltűnését jelentették be 1945. január 1.-én, valamint egyetlen sütőkemencét és összesen 40 köbméter és 1 öl tűzifát. Akorszakban általános volt, hogy komplett hálószobabútort vásároltak az első szobába a férjhez menő leánynak, akár újat, akár használtat. A módosabbaknak lehetett két szobára való komplett bútorzata is. A kárbecslés a 13 családfő közül 4-nél jelez teljes szobaberendezést: 2 szobabútor Balázs Ferenctől, 2-2 szoba teljes bútorzata Palkó Józsefnétól és Kovács Istvánnétól, I szoba teljes bútorzata György Jánostól tűnt el. Balázs Ferenctől a rádióját is elvitték. A többiek esetében leginkább a szekrényfélék elvitelét részletezték: volt kétfiókos és négyfiókos szekrény, kredenc (konyhai), kis szekrény, kis szekrény tükörrel, kászli, redőnyszekrény a hiáSomogy Megyei Levéltár V. 235.