Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

DÉNES ANDREA, JUHÁSZ MAGDOLNA & SALAMON-ALBERT ÉVA: A szibériai nőszirom {Iris sibirica L.) egy Dráva menti állományának változásai 2000-2007 között

14n 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 vizsgálati évek 2. ábra: Az Iris sibirica virágzó hajtásainak aránya az összes hajtás számához viszonyítva (v.o. 3. táblázat). az években (2002 és 2006) volt a legnagyobb, amelyek vegetációs szempontból a legszárazabb évek voltak a vizsgált időszakban. Sajnos a termőhelyen jelentkező vízhiány okát és mértékét nem volt módunk részletesen vizsgálni. Ez lehet klimatikus eredetű, de származhat a talajvízszint egyéb okból bekövetkező csökkenéséből is. Az Iris sibirica esetében szerzett tapasztalat szoros összhangban van egy másik vizsgálatunk eredményével (JUHÁSZ-LOKI 2007), melyet szintén a környezeti monitoring keretében végeztünk. Tárgya asszimiláló levélfelületek változásának a mérése volt, és azt tapasztaltuk, hogy erdőalkotó fafajok asszimiláló levélfelülete éppen fent jelzett években volt a legkisebb. Tehát az Iris sibirica esetében nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a fiziológiás szárazság a növényt (legalább eleinte) intenzívebb virágzásra serkenti. A monitoring vizsgálatok ideje alatt egyedi megfigyeléseket is feljegyeztünk. 2003-ban átlagos csapadékú tél után nagyon száraz tavasz volt, a mintavétel idején a termőhely igen száraz. Közvetlenül a virágzás előtt extrém meleg volt, huzamos ideig nyári kánikula (máj. 6-14 között +34°C nappali max. hőmérséklet). Sok virágzásnak indult tő bimbóban elsárgult és elhervadt (ezeket is virágzó tövekként számláltuk). A növények termete alacsony, a virágzati tengely rövid (-35 cm). Feltűnő volt a rét gyomosodása (Solidago, Cirsium) is. 2004-ben a téli csapadék viszonylag kevés volt, március elejétől viszont rendkívül csapadékosra fordult az időjárás. A virágzás idejéig viszonylag kiegyenlítetten hűvös és csapadékos volt a tavasz. A mintavétel idején a rét növényzete igen dús, magas, fajgazdag volt. A virágzó tövek számlálásakor a virágok már elhervadtak, de érdekes módon számos bimbóba indult virágzati tengely is megfigyelhető volt, amiből arra lehet következtetni, hogy kb. 2 héttel a fő virágzás után egy kisebb számú másodvirágzás is bekövetkezik. 2007-ben a normál hosszú szárú virághajtások mellett, kb. a telepek negyedénél, Iris graminea-szerű, törpe virágtengelyű virághajtások is megfigyelhetőek voltak. Olykor a hajtások negyede, ötöde is ilyen volt, valamint előfordultak bimbóban elszáradt hajtások is, bár kis számban. A Dráván a tervezett vízerőmű nem épült meg, és a vízjárásra más antropogén tényező sem hatott jelentősen. Az Iris sibirica telepek intenzív növekedése nem magyarázható az abiotikus körülmények változásával. A vizsgálat jelenlegi stádiumában és a körülmények ismeretében az is elképzelhető, hogy a szomszédos rétről áttelepített állományról van szó, amelynek egyedszáma kedvező körülmények között növekszik. A nyolc vizsgálati év adatai alapján megállapítottuk, hogy a virágzó hajtások arányának alakulásában a vízellátottságnak jelentős szerepe van. Fiziológiás szárazság a növényt virágzásra készteti. Bizonyosnak látszik, hogy a termésérés utáni kaszálás kedvezően hat az Iris sibirica magról történő szaporodására. Meg kell azonban jegyezni (bár részleteiben ezt nem vizsgáltuk), hogy a késői kaszálás láthatóan átalakítja a rétet, viszszaszorultak egyes késő nyáron, ősszel virágzó fajok (pl. a Sanguisorba officinalis). A szibériai nőszirom gyékényesi állományának évenkénti monitorozását 2007-ben felfüggesztettük. Az állományt azonban továbbra is figyelemmel kísérjük, a későbbiekben nagyobb időléptékben tervezzük a vizsgálatok folytatását. Köszönetnyilvánítás Ezúton is köszönjük a Duna-Dráva Nemzeti Park helyi munkatársainak - különösen Mezei Ervin tájegységvezetőnek - sokoldalú segítségét.