Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

LANSZKIJÓZSEF, MÜLLER ERNŐ & HORVÁTH GYŐZŐ: Hódok a Dráva folyó vízgyűjtő területén

Somogyi Múzeumok Közleményei 18:135-138 Kaposvár, 2008 Hódok a Dráva folyó vízgyűjtő területén 1 LANSZKI JÓZSEF 2 MÜLLER ERNŐ & 2 HORVÁTH GYOZO 1 Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék, H-7401 Kaposvár, Pf. 16., Hungary, e-mail: lanszki@ke.hu ! Pécsi Tudományegyetem, Állatökológia Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6, Hungary, e-mail: Horvath@ttk.pte.hu LANSZKI, J., MÜLLER, E. & HORVÁTH, GY: Beavers in the Dráva catchment. Abstract: During a survey performed on 142 sites between December 2006 and April 2007 (before beaver repatriation performed along the river in October 2007) occurrence of beavers were detected on two previously known sites in the Drava catchment, such as on the watersmeet of Drava and Mura rivers and on a canal, the Fekete-víz. Furthermore occasional beaver presence was found on a Drava anabranch, at Vízvár. Illustrated with 5 own pictures. Keywords: beaver, chewing mark, den, food store, Drava Bevezetés Az eurázsiai hód (Castor fiber Linnaeus, 1758) a Kárpát-medence természetes ártéri erdeiben korábban sokfelé előfordult. Magyarországi kipusztulása - az ismert 1854-es utolsó lelövés - óta eltelt időszak alatt az egykori élőhelyei ugyan megváltoztak, de számos terület ma is alkalmas lehet a hód megtelepedésére. Ráadásul, a hód nemcsak passzívan alkalmazkodik az adott élőhelyi viszonyokhoz, hanem mérnöki módon át is alakítja környezetét (MITCHELL-JONES et al. 1999, BOZSÉR 2004). Az eurázsiai hód újbóli visszatelepítése hazánk területére az 1990-es években kezdődött pl. a Tisza mentén és Gemencen, kisebb nagyobb sikerrel. Az utóbbi években a faj spontán megjelenését már Zala megyében, a Principális csatorna és a Kerka mentén, valamint az ország több folyóján regisztrálták. A kóborlásnak és a telepítéseknek köszönhetően, egy-egy területen, éveken keresztül is előfordulhat, de erős önfenntartó állománya csak a Szigetközben és Gemenctől délre található (BERA 2007). A hód előfordulása szempontjából lényeges, hogy kedvelt élőhelyei a gazdag aljnövényzetű, erdősült partszakaszok, melyek partfala meredek, talaja kötött (agyagos, löszös). Szereti, ha a víz lassú folyású és nyugodt felszínű, a növényzetet főként puhafák és cserjék alkotják. A túl nagy vízszintingadozás nem kedvez a hódoknak. A tartósan alacsony vízállás megakadályozza őket abban, hogy a kotorékaik bejáratait úszva közelíthessék meg, a tartósan magas vízállás pedig a járatok elöntése miatt kedvezőtlen. Nagy alkalmazkodóképessége miatt azonban egyes helyeken vizes árkokban, halastavakban is megtelepedhet, sokszor még az ember közelségét is elviselik (részletesebben: BERA 2007). Hódra utaló nyomjelekkel, így rágásnyommal, lábnyommal, táplálék raktárral az elmúlt években, Somogy megyében, a Dráva folyó közelében csak elvétve találkozhattunk (LANSZKI és PURGER 2000, LANSZKI és HORVATH 2006). A jelen vizsgálatban szereplő időszakot röviddel követően, 2007 októberében, a WWF Magyarország Dráva-menti területeken, így Vízváron, Babócsán, Drávaszentesen Németországból származó hódokat (24 példányt) telepített. A jelen közleményben a drávai hódtelepítést megelőző időszak tapasztalatait kívántuk rögzíteni. Anyag és módszer A hódelőfordulások regisztrálása a Dráva folyó vízgyűjtőjén, a Dráva-lntereco program keretében végzett vidrafelméréssel egyidejűleg, 2006 decembere és 2007 áprilisa közötti időszakban zajlott. Összesen 142 - a vidra szempontjából - potenciálisan alkalmas területen, a Dráva mentén, közvetlenül, vagy közvetve a Drávába torkolló csatornák, vízfolyások part menti területein végeztünk területbejárást. A Magyarországon felmért helyszínek száma 81, a Horvátországban felmért helyszínek száma 61 (részletesebben: LANSZKI 2007). Vizsgáltuk a hód előfordulására utaló nyomjeleket, így a rágásnyomot, a lábnyomot, a hódvárat, az üregrendszert, és az élelemraktárt (HORVÁTH 1999). A hód előfordulására utaló nyomjeleket fényképeken dokumentáltuk. Eredmények és megvitatás A felmérés időszakában, a Murán, a Drávával való összefolyás közelében a hód időszakos jelenlétét találtuk. Ez az élőhely fokozottan védett nemzeti parki terület, puhafás liget övezi. A hód itteni előfordulását korábbról ismertük (LANSZKI és PURGER 2001, LANSZKI és HORVÁTH 2006). A felmérés időszakában, egy további területen, Cún közelében, a Fekete-vízen egy kb. 2 kilométeres szakaszon a faj állandó előfordulását tapasztaltuk. Ezen a helyszínen 2004-2005-ben rendszeres hódfelmérés zajlott (HORVÁTH 2007), de itt már 2004 előtt is ismert volta hód jelenléte (Bognár Zoltán, személyes közlése). A Fekete-víz nagyobbrészt mezőgazdasági területeken keresztül, részben erdőfoltok között folyik. Árvízvédelmi töltések közé szorított állandó, jelentős vízfolyás, mely több patak és csatorna vizét gyűjti össze. Jellemzője, hogy fás növényzet csak kis foltokban található a víz partján (1. ábra). Itt a hód két kotoréka, továbbá a fűzgallyakból álló táplálékraktára előkerült (2. és 3. ábra).