Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

FAZEKAS IMRE: Microlepidoptera Pannoniae meridionalis, VII. Faunisztikai-és taxonómiai adatok Somogy megyéből (1.) (Lepidoptera)

Ethmiidae - Feketemolyfélék Ethmia quadrillella (Goeze, 1783) (= funerella Fabricius, 1787) Kaposfő, 1985.08.14. fénycsapda; Marcali, 1985.05.29. leg. Ábrahám L; Szabás, 1986.08.05. leg. Ábrahám L. Korábban csak Kaposvárról és a barcsi borókásból közölték (SZABÓKY 1983ab), áprilistól augusztusig. A Dél-Dunántúlon erősebb populációi a Mecsekben és a Villányi-hegységben ismertek (FAZEKAS 2002). A Kelet-Oroszországtól (Kazán) Európáig elterjedt politipikus gyászos feketemoly hernyói Symphytum officináié, Pulmonaría offícinalis és Lithospermum officináié növényeken élnek június-júliusban és szeptember-októberben. A imágók április közepétől szeptember végéig két nemzedékben repülnek mocsaras, nedves réteken, gyertyános- és bükkelegyes tölgyesek tisztásain, szegélyein; szórványosan száraz tölgyesekben és bokorerdőkben is. GOZMÁNY (1955) még „jellegzetes lápvidéki" lepkének tartotta. Az elülső szárny rajzolata igen változékony (több földrajzi alfaját írták le), a sérült példányok azonosítása csak genitália vizsgálattal lehetséges. GOZMÁNY (1955: 7. ábra. D) által ábrázolt példány egy egyedi eltérés (rövid, széles szárny), nem jellemző általában a Pannon-régió populációira, a szárnyak nyújtottabbak, a fekete mintázat variábilis (3. ábra). 3. ábra: Az Ethmia quadrillella (Goeze, 1783) elülső szárnyának változékonysága. Depressariidae - Laposmolyfélék Semioscopis steinkellneriana ([Denis & Schiffermüller], 1775) Böhönye, 1986.04.07. leg. Ábrahám L. Semioscopis avellanella (Hübner, 1793) Böhönye, 1986.04.07. leg. Ábrahám L. Agonopteryx ocellana (Fabricius, 1775) Lipótfa, Kiskuckó-sarok, 1986.03.21. leg. Ábrahám L; Zselic TVK, Dennai-erdő, 1986.09.29. leg. Ábrahám L. Agonopteryx arenella ([Denis & Schiffermüller], 1775) Marcali, 1985.05.24. leg. Ábrahám L; Lipótfa, Kiskuckósa-rok, 1986.03.21. leg. Ábrahám L. Agonopteryx nervosa (Haworth, 1811) Siófok, 1985.05.19-20. leg. Ábrahám L. Agonopteryx alstroemeriana (Clerk, 1759) Juta, 1985. 05.15. leg. Ábrahám L. Depressaria heraclei (Retzius, 1783) Zselic TVK, Dennai-erdő, 1986.05.04. leg. Ábrahám L. Chimbachidae - Tavaszimolyfélék Diurnea fagella ([Denis & Schiffermüller], 1775) Kaposfő, 1986.08.08. fénycsapda. Coleophoridae - Zsákhordómolyfélék Coleophora ornatipennella (Hübner, [1796]) Marcali, 1985.05.24,05.29. (2 ex), 06.1. leg. Ábrahám L. Földrajzi elterjedése: Kína, Nyugat-Szibéria, Törökország és Európa (BALDIZZONE et al. 2006). A magyar irodalomban csak európai és kis-ázsiai fajként ismerték (GOZMÁNY 1956, Szőcs 1977). A polifág hernyók árvacsalán (Lamium spp.), zsálya (Salvia spp.) fajok virágjában (a vacokban) kezdenek el aknázni majd áttelelés után tavasszal (olykor már ősszel is) Holcus-, Bríza-, Dactylisés Bromus fűféléken élnek. Az imágók mező- és xerophil réteken májustól egészen augusztusig repülnek. Európa más tájain főleg májusban és júniusban gyűjtötték (pl. Lengyelország, Németország). Somogyból eddig csupán Kaposvárról közölték (SZABÓKY 1983). A Dél-Dunántúlon a Mecsekben és Villányi-hegységben ismertek lokális populációi. Bár GOZMÁNY (1956) és Szőcs (1977) szerint országosan elterjedt faj, areája bizonytalan identifikáción alapszik. A Coleophora-k a hazai molylepkék egyik legkevésbé kutatott, s egyben a legnehezebben azonosítható fajai. Biológiájuk, földrajzi elterjedésük részletes kutatásokat igényel. A szárnyak habitusának vizsgálata mellett mindig szükséges a csápok, a genitáliák és a hernyózsákok elemzése is (4. ábra). Coleophora squalorella Zeller, 1849 Siófok, 1985.05.19-20. leg. Ábrahám L. Földrajzi elterjedése: Oroszország keleti tájai, Kína, Kazahsztán, Urai-vidéke, Volgamenti-hátság, Kaukázus, Baltikum, Közép-, Észak- és Nyugat-Európa (BALDIZZONE et al. 2006). A magyar irodalom csak KözépEurópából említi (GOZMÁNY 1956). A hernyók Atríplex- és Chenopodium fajokon élnek, az imágók júniustól augusztusig repülnek. Somogyban (Fonyód, Kaposvár), korábban már Nattán Miklós is gyűjtötte (SZABÓKY 1983). A Dél-Dunántúlon ezen kívül csak a Villányi-hegység száraz, meleg sziklagyepjéből (Szársomlyó) mutatták ki (FAZEKAS 2002). A C. squalorella és a C. ornatipennella vázlatos szárny rajzolatát a 4. ábrán mutatom be. Coleophora vibicella (Hübner, 1813) Somogyvár, 1989. 08.01. leg. Fazekas I. Földrajzi elterjedése: Mongólia, Dél-Szibéria, KisÁzsia, Európa (kivéve Skandinávia és a Baltikum). Magyarországon sokáig alföldi fajnak tartották: „...A xerophilous species, known only from the hot sandy plains in Hungary" (GOZMÁNY, SZABÓKY 1986, Szöcs 1977). Már korábban ismert volt a domb- és hegyvidéki területekről is (FAZEKAS 2000, SZABÓKY 1983). Magyarországon, a Duna-Tisza közén, a Mátrában, a Bakonyban és a DélDunántúlon lokális és ritka. A hernyók ősztől (áttelelve) júniusig Genista és V7c/a fajokon élnek. Az imágók, száraz élőhelyeken júniustól augusztusig repülnek. A Dél-Dunántúlon csak Balatonföldváron, Fonyódon és Kaposváron gyűjtötte Nattán Miklós. Ismeretlen a viszonylagosan jól kutatott Mecsekben és Villányi-hegységben (FAZEKAS 2002). A C. vibicella magyarországi elterjedése, az elülső szárny és a genitáliák habitusképe az 5. ábrán látható.